Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Modernitás: A 20. századi Magyarországról - KARDOS JÓZSEF: A magyar egyetemek szervezetének és működésének reformja az 1960-as évek végén

kívánták felváltani a művelődésügyi miniszter 120/1965. MM számú utasítását, amely az egyetemek és egyetemi jellegű főiskolák szervezetének és működésének szabályozásáról rendelkezett. Az elkészített miniszteri rendelet tervezetében részletezték az egyetem általános feladatait, az egyetem vezetését és központi szerveit, ezen belül a rektor és helyetteseinek státusát, feladatait és jogkörét, az egyetemi tanács összetételét, működését és jogosítványait, az egyetemi oktatók értekezletének rendjét, a rektori tanács és az egyetemi bizottságok munkáját, az egyetemi főtitkár feladatkörét és kinevezését, a gazdasági főigazgató tevékenységét. Hasonló módon szabályozták a kar szerveit és vezetését: a dékánok és helyettesek, a kari tanácsok, a kar oktatói értekezletének, a dékáni tanácsnak és a kari bizottságoknak új helyzetét és feladatait. A minisztérium az alapelvekből megfogalmazottjogszabálytervezeteket véleményezés céljából megküldte az egyetemeknek.

4 Az oktatók, a kari és egyetemi tanácsok 1968 végén vitatták meg az 1962. évi 22. sz. törvényerejű rendelet módosítását, az új kormány- és miniszteri rendelet kiadását célzó tervezeteket. A rendelettervezetek fő törekvéseivel: az egyetemi demokrácia kiszélesítésével, az intézményi önállóság növelésével, a vezetési rendszer korszerűsítésével, az oktatók és hallgatók együttműködésének - a vezetés (a tanácsok) munkájában is megnyilvánuló - biztosításával kapcsolatban általános egyetértés mutatkozott. A megoldási módokra vonatkozóan számtalan kisebb-nagyobb megjegyzés, javaslat hangzott el. Ezek sorából - jelentőségénél és gyakoriságánál fogva - néhány megállapítás feltétlenül kiemelést érdemel. A vitákban hangot kapott az a nézet, hogy az 1962-es tvr. módosítása helyett megfelelőbb megoldástjelentene felsőoktatási törvény kibocsátása. Ez nyert megfogalmazást például a József Attila Tudományegyetemnek a jogszabálytervezethez fűzött megjegyzéseiben. Az előterjesztők úgy vélték, hogy a minisztérium tartózkodása az egyetemi törvénytől abból adódhat, hogy korábban ehhez autonómiát igénylő elgondolások is kapcsolódtak. A József Attila Tudományegyetemnek a jogszabálytervezettel foglalkozó egyetemi tanácsi ülésén (1968. november 21.) az illetékes művelődési miniszterhelyettes, Polinszky Károly az egyetemi törvénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy annak megalkotása nem időszerű, mivel „a párt különböző központi szervei kezdeményezése folytán az egyetemek tudományos kutatómunkáját, annak irányítását és támogatását, továbbá az ifjúság és ezen belül a hallgatók helyzetét tárgyaló anyagok előkészítése folyamatban van". Ezeket megelőzve nem lenne helyes hosszabb távra szóló törvényt megfogalmazni.

5 Hasonló módon érvelt a miniszterhelyettes az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülésén is, hozzátéve még azt is, hogy felsőoktatási törvényt a főiskolák jelenlegi fejlettségi szintjére tekintettel sem lehet megalkotni.

6 A minisztériumi meggondolások között szerepelt még az is, hogy az 1961. évi III. törvény - helyesen - az állami oktatás egészét fogta át; nem lenne célszerű iskolafokozatonként törvényeket alkotni, másrészt a törvényalkotó munka hoszszabb időt igényelne és ezzel halasztást szenvedne a sürgető feladatok megoldása. Az egyetemi sajátosságokat a tvr. módosítása és a kifejezetten az egyetemekre vonatkozó kormányrendelet is biztosítani tudja. Mindezek alapján 1969-ben nem került sor az egyetemi törvény megalkotására. Az esetek többségében vitatták a minisztériumi tervezetnek azt a részét, amely - a munka hatékonyságának biztosítása érdekében - korlátozni kívánta a kari tanácsok tagjainak létszámát. Ennek érdekében az egyetemi tanárokat és a tanszékvezetőket nem kívánták hivatalból tanácstagsággal felruházni.

7 Az ELTE egyetemi tanácsi határozata ezzel szemben kimondta, hogy nézetük szerint az 4 Az egyetemek és egyetemi jellegű főiskolák irányítási és szervezeti kérdéseiről, a tanulmányi, fegyelmi és vizsgaszabályzatról. A 110765/68. PK sz. levél melléklete. MM Irattár. Polinszky Károly miniszterhelyettes iratai. 1969. 92. sz. doboz, 92. tétel. 5 Előterjesztés az egyetemek és egyetemi jellegű főiskolák irányítási és szervezeti kérdéseiről... szóló tervezethez. MM Irattár. Polinszky Károly iratai. 1969. 92. sz. doboz, 92. tétel, 2877/68. PK sz. ft ELTE Egyetemi Tanács jegyzőkönyve, 1968. december 6. 7 A 120/1965. MM sz. utasítás úgy rendelkezett, hogy a kari tanácsnak hivatalból tagjai a tanszékvezetők és a kar egyetemi tanárai.