Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Modernitás: A 20. századi Magyarországról - ERDEI GYÖNGYI: Raoul Wallenberg és a Hazai Bank - Mozaikképek a budapesti mentőakciókról
illette meg, ami a közös vagyon 50%-áig terjedt. A másik a külföldi állampolgárokra vonatkozott, akik felmentést nyerhettek, de csak a nyilvántartó hatóság 18 hivatalos igazolásával. A bank a politika szorításában A német megszállás és a kibocsátott rendeletek a Hazai Bank Rt.-t is váratlanul érték. Az időszak iratanyaga meglehetősen hiányos, de sok fontos dokumentum megmaradt. Ezt a bankot is megrohanták az ügyfelek a megszállás első napjaiban, s a takarékbetétek állománya március végére közel felére csökkent. 19 A március 30-án kapott utasítás szerint elkészítették a bank érdekkörébe tartozó cégek és magánszemélyek folyószámláinak egyenlegeit, majd elkülönítették a zsidó tulajdonban lévőket. 20 A zsidórendeletek áradata április végére már a bank működését veszélyeztette. Az ekkor kiadott rendelet megszüntette a zsidó alkalmazottak foglalkoztatását minden magánvállalkozásnál. Az eredetileg csak az értelmiségi alkalmazottakra vonatkozó rendelet hatályát végül minden zsidó származású foglalkoztatottra kiterjesztették. 21 Már ezt megelőzően kötelezték a bankot a zsidó származású személyzetről 22 szóló jelentés kiadására. A 107 fős összlétszámból 37 fő tartozik ebbe a kategóriába: köztük Rapoch Jenő vezérigazgató - s itt kapcsolódik történetünk fonala a kiindulóponthoz -, egy aligazgató, két cégvezető, a főkönyvelő helyettese s még több vezető munkatárs. A kimutatással párhuzamosan az elbocsátások ütemtervét is el kellett készíteniük. A bank hathavi halasztást kért a fontosabb beosztású tisztviselők - mindenekelőtt Rapoch - számára. 23 A várható elbocsátások miatt új aligazgatók kinevezésére is javaslatot tesznek, 24 közülük kiemelnénk R Ábrahám Zoltánt, aki a későbbiek során az embermentésben fontos szerepet vállalt. A bank javaslatait az Értelmiségi Kormánybiztosság nem fogadta el, s így két hónap alatt - három ütemben - az összes zsidó alkalmazott állását fel kellett mondaniuk. Rapoch Jenőt az elsők között - már április 30-án - elbocsátották, ami arra utal, hogy a március 29-i minisztertanácsi ülésen beterjesztett javaslat megvalósítása gyors ütemben folyt. 25 Rapoch távozása után a vezérigazgatói teendők ellátásával Benes Ferenc addigi ügyvivő igazgatót bízzák meg. A bank helyzetének további alakulásáról a július 6-án tartott igazgatósági ülés ad képet. Ezen az ülésen főként a hitelekről esik szó, a jegyzőkönyv 10. pontja azonban különös eseményeket rögzít. Az elnök arról számol be, hogy Benes Ferencet - a bank nemrég kinevezett vezérigazgatóját - letartóztatták. „Azzal vádolják, hogy előmozdította Rapoch Jenő, előző vezérigazgató Magyarországról való szökését." 26 Információja szerint Benes valóban ajánlott valakit a svédországi kivándorlást tervező Rapochnak, aki svéd úti okmányok beszerzését vállalta számára. Rapoch azonban ekkor már „csillagos házban" 27 lakott, s a neki szánt levelet - amelyben az úti okmányok kiállításához szükséges személyi adatait kérte a közbenjáró - a házfelügyelő a rendőrségnek kézbesítette. Az ügy tisztázása érdekében az igazgatóság soros elnöke, Kállay Tibor beadvánnyal fordult a Pénzügyminisztériumhoz, mert a rendőrségtől kapott információ szerint Benest internálni akarják. Az utolsó napirendi pont keretében az elnök bejelenti, hogy a már említett - elbocsátásokat előíró - rendeletet végrehajtották. 28 18 A Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal (a továbbiakban: KEOKH) 19 MOL Z 931 2. csomó 2. tétel lg. ül. ir. 1944. 20 MOL Z 931 2. csomó 2. tétel lg. ül. ir. 1944. 21 1540/1944. M. E. sz. rendelet 22 Ekkortól már minden rendeletben a faji alapú kategóriákat alkalmazták az 1941. XV. tc. szerint. 23 MOL Z 931 2. csomó 2. tétel lg. ül. ir. 1944. IV. 3. 24 MOL Z 931 1. csomó 1. tétel Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: lg. ül. jkv.) 1944-46. 25 MOL Z 931 2. csomó 2. tétel lg. ül. ir. „Személyzeti változások" 1944. VII. 3. 26 MOL Z 931 1. csomó 1. tétel lg. ül. jkv. 1944. VII. 6. 128-131. f. 27 A budapesti „zsidó"-nak minősített állampolgároknak június 21 -ig el kellett hagyniuk lakásukat, és ún. „csillagos házakba" kellett költözniük. Az épületek kapuin nagyméretű, kanárisárga Dávid-csillagot helyeztek el. Budapest székesfőváros polgármesterének 147.501/1944-IX. sz. rendelete. Bp. Közi. 135. sz. 1944. VI. 17. 3-8. 28 MOL Z 931 1. csomó 1. tétel lg. ül. jkv. 1944. VII. 6. 120-136. f.
