Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Modernitás: A 20. századi Magyarországról - ERDEI GYÖNGYI: Raoul Wallenberg és a Hazai Bank - Mozaikképek a budapesti mentőakciókról

Benes vezérigazgató háborús eseményekről szóló beszámolójából kiderül, hogy október végén már a bankban tartózkodott, így valószínűsíthető, hogy gyors sikerrel járt a kiszabadítására indított akció. A rendkívüli helyzetet más események is jelzik. A zsidók vagyonát érintő rendelet következtében a bank tevékenységének jellege alapvetően megváltozott. A zár alá helyezett letétek (514 tétel) kezelése komolyan próbára tette az alkalmazottakat, akik sokszor kísérelték meg átívelni a rendelkezések előírásai és az ügyfelek igényei között feszülő mérhetetlen távolságot. A rendelet kiadását követő időszakban szerettek volna időt nyerni, a látszólag egyszerű, de a banki gyakorlat számára igen bonyolult letéti leltározásokat különböző kifogásokkal elodázni. Az időközben kiadott pénzügyminiszteri rendelet

29 azonban előírta, hogy - vagyonjogi fenntartásaikat félretéve - a „zsidó" letéteket a tulajdonos távollétében is számba kell venniük. A módosítás azt jelentette, hogy a felnyitásokat bizottság jelenlétében végezték, s az értékeket jegyzőkönyvbe foglalták.

30 A hiányos anyagból kiderül, hogy a leltározások június-július folyamán megtörténtek.

31 A végrehajtást folyamatosan ellenőrizték. Kimutatásokat kértek a bank zsidókkal szembeni követeléseiről, a „zsidó" cégek és magánszemélyek számláiról, folyószámláiról.

32 Egy júliusban kiadott belső tájékoztatóból az is kitűnik, hogy a rendelet alapján a bank érdekkörébe tartozó néhány „zsidó" vállalat élére már új tulajdonost rendeltek ki.

33 A zsidó letétek esetében az értékek felére nyújthatott be igényt a nem zsidó házastárs (korabeli - a pesti humort tükröző - szóhasználattal: „árja párja"). Ezzel a lehetőséggel többen is éltek, de az igények teljesítéséről bizottság hozott döntést, amelyben a Pénzügyminisztérium küldöttei is helyet foglaltak. A „zsidó" magyar állampolgárok helyzete 1944 nyarán A bank és ügyfelei sorsát is igen közelről érintették azok a politikai események, amelyek ez idő tájt lezajlottak. 1944 tavaszán megkezdődött vidéken a zsidó lakosság gettókba koncentrálása, majd deportálása. Június végére ez a folyamat lezárult, s már csak a budapesti zsidóság és a munkaszolgálatos férfiak egy része maradt az ország területén. Az Eichmann-csoport és magyar segítői - főként Endre László és Baky László belügyi államtitkárok - előkészületeket tettek a budapesti zsidóság deportálására. A semleges országok budapesti képviseletei már a tavaszi-nyári időszakban egyre több ún. „védlevelet" (Schutz-pass-X) adtak ki, amelyek - akkor még úgy tűnt - védelmet biztosítanak a deportálás ellen. A budapesti zsidó népesség sorsára meghatározóan hatott, hogy a kormányzó ekkor kilépett március óta tartó passzivitásából. Ebben igen fontos szerepet játszott, hogy a nyugati nagyhatalmak vezető politikusai június végén-július elején egymás után szólították fel, intézkedjék a deportálások leállítása érdekében. Üzenetet küldött hozzá XII. Pius pápa, Roosevelt elnök,

34 Eden angol külügyminiszter pedig a parlament alsóháza előtt ítélte el a magyar kormányt.

35 A svéd király személyes hangvételű táviratban kérte a kormányzó közbelépését.

36 A svéd király táviratának megszületéséhez nagymértékben hozzájárult a budapesti svéd követ, Carl I. Danielsson, akinek követi jelentései a német megszállás kezdetétől hű képet adtak az ese1290/1944. P. M. sz. rendelet. Bp. Közi. 120. sz. 1944. V. 28. MOL Z 100 Titkársági iratok 1. csomó 6. tétel A zsidó tulajdonban lévő letétekről (a továbbiakban: Zsidó lt.) 1944-1946. 4-10. f. MOL Z 100 1. csomó 6. tétel Zsidó lt. 39-42. f. MOLZ 100 1. csomó 6. tétel Zsidó lt. 16-32. f. MOLZ 100 1. csomó 6. tétel Zsidó lt. 36-37. f. Randolph L. Braham: A magyar Holocaust I—II. Bp.-Wilmington, 1988. II. köt. 142. MOLK 64 Külügyminisztériumi iratok 100. csomó 1944. VII. 5. 103-104. f. Emberirtás - embermentés. Svéd követjelentések 1944-ből. Az Auschwitzi Jegyzőkönyv. Vál. Bajtay Péter Bp., 1994. 86.