Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Az újkor századai - VÁMOS ÉVA: Iparkiállítások, mint a műszaki fejlődés tükrei és motorjai Magyarországon 1842-1885
fővárosi állami rendőrség főnöke, 6. a kiállítási hivatal igazgatója. 15 Létrehoztak 14 helyi bizottságot is: 1. Arad, 2. Brassó, 3. Budapest, 4. Debrecen, 5. Fiume, 6. Kassa, 7. Kolozsvár, 8. Miskolc, 9. Nagyvárad, 10. Pécs, 11. Pozsony, 12. Sopron, 13. Szeged, 14. Temesvár. 16 Ezek feladata volt a kiállítás iránti érdeklődést felkelteni, bejelentési íveket kiosztani, előbírálatot tartani, a tárgyak szállításáról és a kiállítás után visszaszolgáltatásukról gondoskodni. A kiállítások tematikája Az Első Magyar Iparműkiállításon az ipar és általában a gazdaság minden területéről fogadtak kiállítókat. A gyors és kissé esetleges szervezés ellenére az 1842. december 26-án a Megyeházán kiosztott díjak az akkori nagyipar teljesítményeit híven tükrözték. Aranyérmet kaptak: a Munkácsi Vas- és Timsógyár, a Debreceni Salétromgyár, a Pesti Sztearingyár, a selyemgyáros Hoffman és fia, valamint a festékgyáros Kiessling testvérek. Az ezüstérmesek között megtaláljuk az öszszes többi nagy céget, amelyek a korszakból közismertek, így többek között a Gácsi Posztó- és Gyapjúszövetgyárat, a Herendi Porcelángyárat, a Pesti Hengermalmot. A kecskeméti Országos Tárlaton 1872-ben a tárgyakat négy osztályba sorolták: 17 1. Altalános iparművek 2. Művészeti tárgyak, tudományos művek, tervek 3. Gazdasági termékek és ezzel rokon tárgyak 4. Gazdaasszonyi készítmények, női munkák A díjakat viszont ezeken belül 41 csoportban osztották ki. A pesti és budai, összesen 192 díjazott között csupán 7 volt budai. Ez jól mutatja a két város - egyébként ismert - eltérő profilját. A díjak kategóriái a következők voltak: aranyérem (34 db), ezüstérem (63 db), bronzérem (56 db), arany oklevél (31 db), ezüst oklevél (5) db), bronz oklevél (3 db). Az aranyérmesek között találjuk Thék Endrét, „művészi faragványokkal ékesített étszekrényéért, mint legkitűnőbb asztalos műért és mozaik varróasztaláért"; Kollerich P.-t „célszerű gazdasági rostái, kitűnő finomságú mindenféleségben bemutatott saját készítményű fémszövetei és sodrony-fonadékaiért, ezen iparág honosítása és kivitel-képesítéséért"; az Első Magyar Bőrgyári Részvénytársaságot „kitűnő bőrkészítményeiért, de különösen jeles gépszíjjaiért"; Vidacs Istvánt „különféle kitűnő és tökéletesített gazdasági gépeiért, és ezen iparág fejlesztéséért, s jeles gazdasági gépmintáiért", továbbá még két másik kategóriában kiállított tárgyaiért; Schunda W. Józsefet „kitűnő hangszereiért"; a Flóra Gyertyagyárat „díszesen kiállított kitűnő minőségű faggyangyertyáiért" és a Gschwindt-féle szeszgyárat „nagyszerűen kiállított kitűnő minőségű liqueur-, szesz-, élesztőés ecetcsoportjáért, mint e téren legjelesebb". Az ezüstérmesek között szerepelt Calderoni Nándor „különféle dobszitáiért"; az Első Magyar Cementgyár „több rendbeli koczkatalaj és víztartó kiállítmányáért". Az Athenaeum KönyvnyomdaRészv.-Társulat arany oklevelet nyert „kiállított könyveiért", valamint „Kecskemét városnak üvegre gyönyörűen festett czímeréért". A „Művészeti tárgyak" kategóriában a Knopp és Weith pesti cég kapott elismerést. 18 A szegedi Magyar Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás közel háromszor annyi kiállítóval büszkélkedhetett, mint az azt megelőző legnagyobb országos bemutató. Részletes szakcsoportbeosztása a tényleges tematikát jól tükrözte, és annyira jónak találták, hogy három év múlva, a székesfehérvári tárlaton is ezt alkalmazták. Szakcsoportok az Országos Kiállításon Szegeden (1876) és Székesfehérváron (1879) 19 I. Erdő-termények és félkészítmények, nehezebb faipar 15 Az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállítás Közleményei, 1. sz. 1883. április 5. 17-19. 16 Uo. 5. sz. 1883. szeptember 1. 228-232. 17 Vámos É.: a 12. jegyzetben i. m. 15. IS Az 1872-diki Kecskeméti Iparműkiállítás alkalmával a következő pesti és budai iparosok lőnek érmekkel és oklevelekkel kitüntetve. Pest, 1872. 1-15. 19 Gelléri M.: a 4. jegyzetben i. m.
