Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Az újkor századai - VÁMOS ÉVA: Iparkiállítások, mint a műszaki fejlődés tükrei és motorjai Magyarországon 1842-1885

II Bányatermékek és félkészítmények, nehezebb érczipar, üveg-, agyag-, kőipar III. Mezőgazdasági termények és félkészítmények IV. Malomipar és élelmi czikkek V. Szeszipar, borok s egyéb szeszes italok VI. Fonó-szövőipar, ruházati tárgyak VII. Háztartási és bútoripar VIII. Vasipar IX. Nemes-ércz, nemes-kő és fémipar X. Bőr, csont és kaucsuk-tárgyak XI. Műipar és zenészeti tárgyak, építészeti rajzok és tervek XII. Közművelődési tárgyak, tanszerek, tudományi és szépművészeti tárgyak XIII. Gazdasági eszközök, iparos szerszámok, kézi gépek XIV. Gépek gőz-, víz-, lóerőre XV. Halászati, hajózási és vízépítészeti tárgyak XVI. Állattenyésztés, állatkiállítás XVII. Régészeti tárgyak és műemlékek

20 Tartalmilag az 1876-os szegedi Országos Kiállítást az jellemezte, hogy bár vidéken volt, azon a mintegy 400 budapesti kiállító dominált. A kiállítást a táblázatban bemutatott 17 árucsoportból rendezték meg. Minden ismertető kiemeli az Osztrák Államvasutak Társaság dél-magyarországi bánya- és ipartelepeinek kiállítási részlegét. Ennek a társaságnak bányái és gyárai voltak Szászkán, Resicán, Aninán, Moldova Dognácskán, Oravicán, Bogsán, Sterdorfban. Gyártmányaik minden munkafázisát bemutatták a nyersanyagtól az árjegyzékig. AII. csoportból a zsoboki márványt és majolikatárgyakat csodálták leginkább. A mezőgazdasági termékek, a félkész termények, a szesz és a bor, a malomipari termékek és az élelmi cikkek csoportjai (III., IV, V.) ugyancsak osztatlan sikert arattak. A fonó-, szövőipar (VI. csoport) jórészt „a kiállítás hiányosságai" fejezetbe került, túl szerényen képviseltetve magát. A bútoripar (VII.) viszont remekelt az akkoriban divattá vált hajlított (Thonet) bútorokkal. A műipar, zenészeti tárgyak, építészeti rajzok és tervek (XI. csoport) kiállítása a gyufagyárak színes gyufafejekből kirakott képeitől a Dangl-féle óriás orgonáig sokféle tárgyat ölelt fel. Ide tartoztak: a fényképezés, az óraipar, a könyvnyomtatás, a kötészet, a gyógyszerek és a szappanok is. A XIII-XV. csoportokat (gazdasági eszközök, iparosszerszámok, kézi gépek, gépek gáz-, víz- és lóerőre, halászati, hajózási, vízépítészeti tárgyak) a kortárs így értékelte: „Az ipar ezen ága olyan fejlettséget mutat föl, mely szerint a hazai mezőgazdaság nincs többé arra utalva, hogy korszerű és tökélyes szerkezetű eszközökért külföldi gyárakhoz kelljen fordulnia."

21 Az 1885-ös Országos Kiállítást tartalmában az jellemezte, hogy bár „általános tárlat" volt, az ipart mutatta be a legrészletesebben. Ezt tükrözi a csoportbeosztás is. Az 1885-ös Országos Kiállítás csoportbeosztása 22 I. Mezőgazdaság és mezőgazdasági szakoktatás II. Kertészet és szőlészet III. Elő állatok, állattenyésztés IV. Állati termények V. Erdészet, erdészeti szakoktatás és vadászat VI. Bányászat, kohászat és földtan VII. Vegyészeti ipar VIII. Az élelmiszerek mint iparcikkek IX. Bor és egyéb szeszes italok X. Agyag- és üvegipar XI. Vas- és fémipar XII. Faipar XIII. Bőripar XIV. Papíripar XV. Fonó- és szövőipar XVI. Ruházati ipar XVII. Bútoripar és decoratív lakberendezés XVIII. Arany- és ezüst-müves-czikkek, ékszerek, díszmüvek és apróáruk XIX. Sokszorosító müiparágak XX. Zenészét Keleti Károly: Jelentés a Székesfehérvárott rendezett országos mű-, ipar- és állatkiállításról. Bp., 1880. Gelléri M.: a 4. jegyzetben i. m. Az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállítás Közleményei, 3. sz. 1883. május 10. 37-42.