Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Az újkor századai - SZÖGI LÁSZLÓ: Akadémiák a Balti tenger mentén. Magyarországi diákok lengyelországi és a baltikumi egyetemeken és akadémiai gimnáziumokban (1526-1789)
bizonyosan szláv nevet viselőké. Felvidéki születésük ez esetben tehát biztosan feltételezhető, azon 18 esetben is, ahol a származás közelebbről nincs megadva, de ennél többet a hallgatók hovatartozásáról legfeljebb az életpályák egyenkénti vizsgálatával lehetne mondani. Az ungams, hungarus kifejezés az ismert adatok 47%-ában szerepel a forrásokban, tehát ez a leggyakrabban előforduló meghatározás. Az a 621 beiratkozó, aki magát hungarusként jegyezte be az egyetemi anyakönyvekbe, természetesen nem mind magyar nemzetiségű, sőt többségében nem az. A kifejezés általánosan használt mind a három vizsgált évszázadban, így sem korszak-, sem területspecifikusnak nem mondható. Hungarusként megnevezett diákok az ország minden részéből indultak a vizsgált régióba, de - a korszakra jellemzően - itt is többségük felvidéki. Feltűnő, hogy a szepességi diákok több mint fele önmagát hungarusnak nevezi, ők vannak legtöbben, pedig nagy részük szepesi szász. A Sáros megyéből és a bányavárosokból jövő hallgatók is nagy számban nevezik magukat hungarusnak, jóllehet német anyanyelvűek. A Trencsén megyéből való, feltehetően szláv anyanyelvű hallgatók többsége is ezzel a kifejezéssel jegyzi be magát az anyakönyvekbe. Összességében megállapíthatjuk, hogy korszakunkban a Magyar Királyságból külföldre induló hallgatók többsége egységes, az évszázados hagyományokra visszavezethető hungarus tudattal rendelkezett, bármely nemzetiséghez tartozott is, illetve bármi volt az anyanyelve. 23 nemzetiség eset % ismertek %-ában Hungarus, Ungarus 621 36,4 47 Transylvanus 445 26,1 33,7 Nincs adat 385 22,6 Pannonius 118 6,9 8,9 Scepusius 56 3,3 4,2 Saxo 44 2,6 3,3 Siculus 20 1,2 1,5 Illiricus 4 0,2 Germanus 2 0,1 Dalmata 2 0,1 Slavus, sclavo 2 0,1 Croata 2 0,1 Moravus 1 0,05 Bohemus 1 0,05 Polonus 1 0,05 Összesen 1704 100 9. táblázat. A hallgatók tagolódása az eredeti forrásokban beírt nemzetiségi, származási adatok alapján. Vö.: Tarnai Andor. Extra Hungáriám non est vita... (Egy szállóige történetéhez) Bp., 1969. 107.
