Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Az újkor századai - KALMÁR JÁNOS: Magyarország és Erdély XIV. Lajos földrajzi tankönyvében

KALMÁR JÁNOS Magyarország és Erdély XIV. Lajos földrajzi tankönyvében François de La Mothe Le Vayer (Párizs, 1588 - Párizs, 1672) több olyan tankönyv szerzője, melyek az ifjú XIV. Lajos francia király „kötelező olvasmányai" voltak. Miután apjától megörökölte az ügyészhelyettesi állást, La Mothe Le Vayer Richelieu bíboros szolgálatába állt, akinek utolsó tíz évében a katolikus ortodoxiát szolgáló és a janzenizmussal is szembeszálló munkák megírására kényszerült. 1638-tól kezdve a Discours de l'histoire című munka szerzőjeként az akkor született francia trónörökös, a dauphin preceptori állására pályázott, s ennek érdekében 1640-ben közzétette De l'instruction de Mgr. Le Dauphin című írását. Amikor Ausztriai Anna özvegy királyné 1649ben rábízta Monsieur-nek, azaz a király öccsének, továbbá 1652-ben az akkor már nagykorúsított tizennégy éves uralkodó, XIV. Lajos tanítását, La Mothe Le Vayer - új feladatkörének megfelelően - történeti, földrajzi, erkölcstani, retorikai, politikai, logikai és fizikai tárgyú munkák megírásába kezdett. Am e hivatala ellenére sem keltett illúziót a hatalomban, amennyiben részben álnéven közölt szkeptikus tartalmú müvei - melyekben a sztoicizmust a szabad gondolkodással ötvözte hitbéli kérdések vonatkozásában - a keresztény vallás alapjait támadták. Az Elie Diodati párizsi parlamenti ügyvéd,

1 Pierre Gassendi filozófus és Gabriel Naudé királyi orvos, valamint többek között Richelieu és Mazarin bíborosok könyvtárosa nevével fémjelzett négyfős értelmiségi csoport tagja volt, akik az ókori szerzők müveinek alapos ismeretén túl élénken érdeklődtek saját koruk új természettudományos eredményei iránt is.

2 Az alábbiakban François de La Mothe Le Vayer királyfiak tankönyvének szánt, La Géographie et la Morale du prince 1651-ben Párizsban A. Courbé kiadásában megjelent munkája földrajzi fejezetei közül a bennünket legközelebbről érintő magyar vonatkozású részeinek

3 fordítását közöljük, abban a meggyőződésben, hogy érdemes tisztában lennünk azzal, milyen mennyiségű és jellegű, továbbá hogy mennyire megbízható ismereteket sajátíttattak el ifjúkorában XIV. Lajossal Magyarországot illetően. E könyv első - földrajzi - része a geográfiai és térképészeti alapfogalmakkal (az Északi- és Délisarkkal, a hosszúsági és a szélességi körökkel, a Föld nagyságával, mértékegységeivel, a világrészekkel) ismerteti meg az olvasót huszonegy fejezetben, majd pedig Európa országait mutatja be, mielőtt Ázsia (tizenöt fejezet), Afrika (kilenc fejezet), Amerika (két fejezet) és Ausztrália (egy fejezet) területeiről és országairól tájékoztatna. Az Európának szentelt, összesen huszonöt fejezet egyike Magyarországgal, az utána következőnek pedig csaknem a fele Erdéllyel foglalkozik: „A Magyarország elnevezés arról a hódításról tanúskodik, melyet a szkíták hajtottak végre abban a tartományban, amit hajdan Pannóniának neveztek. E [területet] északról Lengyelország és Oroszország határolja, melyektől a Kárpátok hegysége választja el. Délről a Dráva folyó, nyugatról Stájerország, [Alsó-]Ausztria Morvaországgal, kelet felől pedig Erdély és Havasalföld [szegélyezi]. Magyarországot Felső- és Alsó-Magyarországra osztják. Az előbbi túl van a Dunán,

4 1 Index bio-bibliographicus notorum hominum. Ed. Zeller, Otto et Wolfram. Pars C: Corpus alphabeticum, I. Sectio generalis, vol. 55. Osnabrück 1992. 797. 2 Godard de Donville, Louise: La Mothe Le Vayer. In: Dictionnaire du Grand Siècle. Dir. Bluche, François. Paris, 1990. 824., továbbá Mandrou, Robert: Des Humanistes aux hommes de science (XVI

e et XVII

e siècles). (Histoire de la pensée européenne 3) Paris 1973. 142-153. 3 Ti. a „Magyarországról" címet viselő 39. fejezet egészét és az „Erdélyről, Havasalföldről és Moldváról" című 40. fejezet első - Erdélyről szóló - részét az említett kiadás 150-151. lapjairól. 4 Mármint nyugati irányból nézve.