Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Az újkor századai - SZÖGI LÁSZLÓ: Akadémiák a Balti tenger mentén. Magyarországi diákok lengyelországi és a baltikumi egyetemeken és akadémiai gimnáziumokban (1526-1789)
magyarázat: a Szirmay-féle ösztöndíj-alapítvány miatt volt itt az átlagosnál több magyar hallgató. 20 A svéd és dán egyetemekre, amint ez várható is volt, csak elvétve jutott el magyarországi és erdélyi hallgató, közöttük azonban figyelemre méltó a dorpatiak viszonylag magas száma. Ha a magyarországi hallgatók szempontjából korszakonként vizsgáljuk az egyetemek abszolút sorrendjét, akkor látható, hogy a 16. században Krakkó vezető szerepe egyértelmű, a későbbiekben pedig Torun, Königsberg és Dancka áll az első három helyen (a két első szinte minden korszakban csaknem azonos számú beiratkozóval). Tegyük hozzá, Torunban és Danckában is többször tanítottak szepességi születésű profeszszorok, így a közvetlen, személyes kapcsolatok is kialakultak ezen intézmények és a felvidéki magyar városok között. Peregrinációs irányok, előtanulmányok Ha a hallgatók más egyetemeken végzett tanulmányait, illetve a régión belüli peregrinációs irányokat vizsgáljuk, a következő megállapításokra jutunk. A vizsgált régión kívül legtöbben Wittenbergben iratkoztak még be, ezenkívül kis számban van adatunk strassburgi, frankfurt/ oderai, lipcsei, helmstedti és jénai beiratkozókról. Mivel ezen adataink csak a most átnézett forrásokból valók, bizonyos, hogy a jelzettnél sokkal többen fordultak meg a régión kívüli német egyetemeken. Mint jeleztük, ezen adatok számbavétele folyamatban van. A régión belüli peregrinációs irányokról egészen pontos adatokkal rendelkezünk. A krakkói egyetemen gyakorlatilag mindenki első beiratkozó, s inkább innen indultak tovább német univerzitásokra. Tipikusan első intézmény még Torun, amelyet a diákok 98%-a első állomásnak tekintett, és sokszor csak egy-két hónapot töltött a városban. Dancka esetében az elsőként beiratkozok aránya 80%. Jellegzetesen első tanintézetnek számított még Stettin és Greifswald is. Königsbergben a peregrinusok kétharmada volt első beiratkozó, a maradék másodikként választotta a híres kikötővárost. Sokan indultak másodikként Rostockba. Tizenöt hallgató Königsberget harmadikként látogatta, és érdekes adalék, hogy a távoli Dorpatban is öt olyan diákkal találkozunk, aki korábban már két helyen is beiratkozott. Ezekből az adatokból is látható, hogy az akadémiai gimnáziumokat a peregrinusok egy része csak előkészítő jellegűnek tekintette, ahonnan tovább lehetett lépni a felsőbb szintű tanintézetekbe, ugyanakkor a diákok 10-20%-a megelégedett ezen akadémiai osztályok elvégzésével. Fakultások, tudományos fokozatok, rétegződés A korabeli egyetemi anyakönyvekből a legritkább esetben lehet megállapítani azt, hogy a hallgatók milyen karra iratkoztak be. Ténylegesen csak 120 esetben van erre adatunk. E hallgatók közül 76 teológus, 22 bölcsész, 15 orvos és 7 jogász. E számokból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, hiszen a minta túl kicsi. Ha összeadjuk az akadémiai gimnáziumokban beiratkozok számát, 636-ot kapunk, ez az összes beiratkozó 37,4%-a. Az ő tanulmányaikat későbbi fogalmaink szerint a bölcsészeti kurzushoz hasonlíthatjuk, de természetesen a szám inkább csak iránymutató. A valódi egyetemeken legtöbben bölcsészetet és protestáns teológiát tanultak, de pontos számokat lehetetlen mondani. Sajnos, vallási adatokkal nem rendelkezünk, de mivel korunkban az intézmények felekezeti hovatartozása pontosan meghatározható, képet alkothatunk a diákok vallási tagolódásáról. Az adatokat egybevetve valószínűsíthető, hogy a diákok 26%-a a római katolikus felekezethez tartozott, míg 74%-a protestáns volt. A protestáns itt legalább 95%-ban evangélikust jelent, mind Erdélyből, mind a Felvidékről. Az unitáriusok számát alacsonyra becsüljük, különösen amiatt, hogy rakovi adataink hiányoznak. A vizsgált korszak legvégén, 1764-ben a bützowi egyetemen egy pozsonyi születésű zsidó orvostanhallgatóval is találkozunk, ami a felvilágosodás korának változásaira utal. A hallgatók által elnyert tudományos fokozatokról igen hiányosak az adataink. Mivel a proBiilzow, Erich: Ungarische Studenten in Greifswald. Heimatleiw un Muddersprak Nr. 17. (1932) 11. sz.
