Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Az újkor századai - SZÖGI LÁSZLÓ: Akadémiák a Balti tenger mentén. Magyarországi diákok lengyelországi és a baltikumi egyetemeken és akadémiai gimnáziumokban (1526-1789)
Svédország elfoglalta Dánia Skane (Scania) nevű tartományát, és bizonyára Koppenhága itteni befolyásának ellensúlyozására állították fel 1667ben Lund új egyetemét. 16 Ezzel csaknem egy időben, 1665-ben Holstein tartományban, Kiéiben alakult helyi jelentőségű egyetem, amelyre szintén eljutottak néhányan Magyarországról és Erdélyből. Az 1709-ig ugyancsak Svédországhoz tartozó Rigában 1675-ben nyitottak (akadémiai gimnázium jelleggel) királyi líceumot, amely alig több mint három évtizedig működött. 17 A 18. században már nem alakultak újabb egyetemek a térségben, s ez is mutatja a régió európai jelentőségének csökkenését. Az egyetlen új intézet egy helyi jellegű belviszálynak köszönhette születését és rövid ideig tartó működését. 1760-ban két pártra szakadt a rostocki egyetem: az ortodox lutheranizmus mellett állókra és a pietista tanokat követőkre. E válság eredményeként az egyetem is kettévált, a városi egyetem Rostockban maradt, míg a mecklenburgi hercegi egyetem Bützow városában talált helyet. Az egyetem két része azonban 1789-ben újra egyesült. 18 A 18. század elején a svéd hatalom lehanyatlott, és a Baltikum keleti felében Oroszország lett az úr. Ettől kezdve ez a terület teljesen érdektelenné vált a közép-európai peregrinusok számára. Még a szűkebben vett Lengyelország irányába is csökkent az egyetemjárás, hiszen a háborús időszakok elmúltával a nyugat-európai egyetemek vonzereje tovább növekedett. A 18. század második felében azután megkezdődött Lengyelország felosztása, és ez lényegében lezárta az északi irányú magyar peregrinációt. A lengyelországi és baltikumi peregrináció fő tendenciái Létszámok Kutatásaim során a vizsgált 20 tanintézetben az 1526-1788 közötti évekből kereken 1700 magyarországi, illetve erdélyi beiratkozást találtam. Az adattárban 1704 beírás szerepel, de négy személy már a későbbi korszakból való, akiknek adatait csupán kiegészítésként vettem fel a listába. Az 1700 beiratkozás ténylegesen 1435 személy itteni tanulmányait jelenti, mivel többen számos más intézménybe is beiratkoztak. Csak a vizsgált régióra vonatkoztatva megállapíthatjuk, hogy 234 személy két helyen, 33 személy három helyen és 2 személy négy helyen is beiratkozott, vagy szerzett egyetemi fokozatot. Két példával szeretném érzékeltetni a korszak vándordiákjainak „bujdosását". Az 1577-ben Késmárkon született Praetorius Dávid 1598 májusában, 21 évesen iratkozott be az elbingi akadémiai gimnáziumba, majd ugyanezen év októberétől már a königsbergi egyetem hallgatója lett. 1601ben a stettini akadémián találkozunk a nevével, és 1606 októberében a rostocki egyetemen találjuk, ahol 1607-ben bölcsész magisteri címet szerzett. A zsolnai születésű, szintén felvidéki hallgató, Nostitius Johannes 1646 decemberében a toruni akadémiai gimnáziumban kezdte tanulmányait, 1647 júniusában átment a danckai hasonló akadémiára, majd 1649 áprilisától már Königsbergben tanult. Ezután eljutott a wittenbergi egyetemre, és feltehetően ő iratkozott be 1656 júliusában még a rostocki egyetemre is. A 16-17. században nem is annyira különlegesek ezek a példák, bár a legtöbben nem engedhették meg maguknak a nagyon hosszú ideig tartó tanulást. 16 A lundi anyakönyvekben ugyancsak csupán néhány német hallgató szerepel, térségünkből mindössze egy, magát dalmátnak nevezett hallgatót találtam, őt azonban indokolatlannak láttam felvenni az adattárba: Melchior Farulphus Pius Anspradus De Lascaris, Dalmata 1684. január 10-én iratkozott be Lundban. Album Academiae Carolinae, Lunds Universitets Matrikel (Wilner, Per-Edlund, Barbro) I. 1667-1732., II. 1732-1830. Lund, 1926 (Újra: Stockholm, 1984.), 1979. 17 Album Fratrum Rigensium. (Bearb: Gross, Robert-Eitz, Heinz Meyer) München, 1981. 18 Geschichte der Universität Rostock 1419-1969. Festschrift zur Fünfhundertfunfzig-Jahrfeier der Universität (Wiss. Gesamtleitung: Heitz, Gerhard) I —II. Rostock, 1969.
