Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Az újkor századai - SZÖGI LÁSZLÓ: Akadémiák a Balti tenger mentén. Magyarországi diákok lengyelországi és a baltikumi egyetemeken és akadémiai gimnáziumokban (1526-1789)

időszak eset % időtartam 1526-1550 208 12,2 25 év 1551-1600 208 12,2 50 év 1601-1650 692 40,7 50 év 1651-1700 380 22,3 50 év 1701-1750 134 7,9 50 év 1751-1788 78 4,6 38 év Összesen 1700 /. táblázat. Lengyelországi és baltikumi egyetemek és akadémiák magyarországi és erdélyi hallgatói korszakok szerint (1526-1788). Az 1. és 2. táblázatokban korszakonként próbáltuk bemutatni a lengyel-balti irányú magyarországi egyetemjárást. Ha csak mechanikusan bontjuk szakaszokra a vizsgált 263 tanévet, akkor azt tapasztaljuk, hogy az 1526-ot követő negyedszázadban pontosan ugyanannyian tanultak a térségben, mint a következő fél évszázadban. Az első szakaszban még szinte minden hallgató Krakkóban iratkozik be, ez még a korábbi, intenzív krakkói peregrináció utolsó korszaka. A magyar történelem korszakai szerinti táblázaton sokkal jobban látszik a török támadás után s egyben az elterjedő reformáció hatására bekövetkező változás. 1541-ig- 16 tanév alatt - a magyarországi egyetemjárók közel 11 %-a érkezik Lengyelországba, ezután a 15 éves háború végéig, tehát 65 tanév alatt csupán 15%. Az északi irányú magyar peregrináció legintenzívebb korszaka a 17. század első fele, abból is leginkább a 30 éves háború két utolsó évtizede. E vészterhes időszakban célszerű volt elkerülni a belső német egyetemeket, ezért is virágzott fel ennyire a térség egyetemeinek látogatottsága. Mint látszik, az 1607 utáni fél évszázadra esik a peregrinusok beiratkozásának 44%-a. A svéd-lengyel háború, amely Erdély szempontjából is tragikus fejleményeket hozott, 1657 után láthatólag visszavetette az északi peregrinációt. A következő fél évszázadban felére csökkent a beiratkozok száma, bár a korszakon belül vannak még kisebb fellendülések. A Rákóczi-szabadságharc lezámlása után a térség jelentősége magyar szempontból folyamatosan időszak eset % időtartam 1526-1541 180 10,6 16 év 1542-1606 254 14,9 65 év 1607-1657 745 43,8 51 év 1658-1711 378 22,2 54 év 1712-1788 143 8,4 77 év Összesen 1700 2. táblázat. Lengyelországi és baltikumi egyetemek és akadémiák magyarországi és erdélyi hallgatói a magyar történelem szempontjából kialakított korszakok szerint (1526-1788). csökken, s ez különösen a század második felében válik nyilvánvalóvá. Az utolsó évtized beiratkozó hallgatóit már nagyobbrészt a Magyarországról Krakkóba érkező lengyel vagy szlovák anyanyelvű teológusok alkotják, s ez valójában már nem is a klasszikus értelemben vett peregrináció. A beiratkozottak számának évenkénti alakulását a 3. táblázaton ábrázoltuk. A táblázatból látszik, hogy 1541-ig a krakkói egyetemjárás még változatlanul erős, 1538-ig évi átlagban még 13 magyarországi hallgató iratkozik be az egyetemre. Közülük többekkel később már Wittenbergben találkozunk, tehát sokan ekkor állnak Luther tanításai mellé. 1542-től azután hosszú évtizedekig, egészen 1578-ig nagyon alacsony, szinte elhanyagolható méretű a térségben a magyar egyetemjárás. A protestáns diákok mind Wittenbergbe igyekeznek, és a térség protestáns iskolái még nem rendelkeznek elég vonzerővel. A katolikusok száma pedig a reformáció következtében annyira lecsökkent, hogy nem tudnak több diákot küldeni Krakkóba, bár néhányan, mint például Telegdi Miklós, e korszakban is eljutnak a Visztula partjára. Az 1579 utáni két évtized adatai változásokat mutatnak. Évi átlagban 8-9 hallgató, illetve e korszakban sokszor novícius érkezik Magyarországról és főleg Erdélyből lengyel földre. Mint ismert, Báthory István lengyel királysága idején nagymértékben erősödtek a lengyel-erdélyi kapcsolatok, és az első jezsuita akadémia is a lengyel tartomány keretében jött létre Kolozsváron.

19 19 Vö.: Veress Endre: A kolozsvári Báthory-egyetem története lerombolásáig, 1603-ig. Művelődéstörténeti tanulmány. Kolozsvár, 1906.