Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Az újkor századai - SZÖGI LÁSZLÓ: Akadémiák a Balti tenger mentén. Magyarországi diákok lengyelországi és a baltikumi egyetemeken és akadémiai gimnáziumokban (1526-1789)

Pultuskban, Lembergben, majd Zamoscban létesült jezsuita kollégium. Ugyancsak a jezsuiták alapították az 1579-ben akadémiává alakult braunsbergi és vilnói kollégiumokat, de ezen kívül Gdanskban, Rigában, sőt a livóniai Dorpatban'

0 is működtettek egy ideig kollégiumot. A braunsbergi (Braniewo) és vilnói (Vilnius) akadémiák pápai szemináriumok lettek," amelyeket elsősorban az erdélyi magyar jezsuiták látogattak, s ahol - Olmütz (Olomouc) mellett - az észak-európai és kelet-európai térség rekatolizációjára készítették fel tagjaikat a jezsuiták. Az 1594-ben alapított zamosci jezsuita kollégiumot III. Zsigmond lengyel király 1601-ben akadémiai privilégiumokkal ruházta fel, így abban egyetemi szintű oktatás folyt, méghozzá valamennyi klasszikus fakultáson. Az intézet virágkora a 17. század első felére tehető, később jelentősége csökkent. A lengyel területek délkeleti részén, a Magyarországhoz közel fekvő Lembergben (Lvov) a jezsuita kollégiumot II. János Kázmér lengyel király 1661-ben pápai jóváhagyással akadémiai rangra emelte. Vizsgált korszakunk végén, 1772-ben, Lengyelország első felosztásakor a galíciai területek a Habsburg Birodalomhoz kerültek. II. József császár 1784-ben, amikor az egész birodalom felsőoktatását megreformálta, Lembergben hívta életre a négy birodalmi állami egyetem egyikét.

12 A Lengyelországhoz tartozó, de nagyobbrészt német ajkú északi városokban ugyancsak az 1540es évektől kezdve jöttek létre egymás után a városi, ún. humanisztikus iskolák, amelyek a Melanchton által kidolgozott oktatási módszert alkalmazták. Ezen városi gimnáziumok közül azután jó néhány a 16-17. század fordulóján akadémiai osztályokat nyitott, lényegében az egyetemi filozófiai oktatás számára és ezeket a tanintézeteket már (a korabeli értelemben) részben egyetemi fokúaknak lehetett tekinteni. Ezek az akadémiai gimnáziumok nagy számban fordultak elő a térségben, és mintegy egyetemi előkészítőnek számítottak, ahonnan azután a peregrinusok jó része továbbment, hogy egy valódi, tudományos fokozatot is adó másik egyetemre iratkozzék be. Elbingben (Elbl^g) 1538-ban, Stettinben (Szczecin) 1543-ban, Danzigban (Gdansk) 1558ban és Thornban (Torun) 1568-ban jöttek létre az említett humanisztikus gimnáziumok. 1600 előtt néhány évvel már mindegyik akadémiai gimnáziumnak számított. A lengyelországi felsőoktatás egyik érdekes színfoltja volt a rakovi unitárius akadémia, amely a 17. század elején érte virágkorát, s ahová Európa távoli területeiről is érkeztek az antitrinitárius tanok hívei. Figyelemre méltó, hogy több volt rakovi rektor töltött be Erdélyben unitárius püspöki tisztséget.'

3 Az akadémiát 1638-ban az előretörő ellenreformáció felszámolta, s hallgatói nyilvántartásai sem maradtak az utókorra. A 17. század a Baltikumban a svéd nagyhatalom korszaka, és a svéd előretörés az iskolaügyben is megmutatkozott. 1621-ben foglalták el Livóniát és Riga városát, nem sokkal ezután 1632ben alapította II. Gusztáv Adolf Dorpat (Tartu) városában a Svéd Királyság második egyetemét. 1637-ben Kelet-Pomeránia is a svédek kezére került, és ettől kezdve a greifswaldi egyetem szintén a birodalomhoz tartozott.

14 Ugyancsak idekerült a stettini akadémiai gimnázium, amelynek oktatása bizonyos időszakokban magasabb színvonalú volt, mint a közeli greifswaldi univerzitásé. 1640-ben a finn területek számára megalapították Abo (Turku) városában az új egyetemet, ahová azonban vizsgált korszakunkban feltehetően nem jutottak el magyarországi diákok.

15 A Svéd Királyság ötödik egyeteme azután jött létre, hogy 10 Helk, Vello: Die Jesuiten in Dorpat 1583-1625. Ein Vorposten der Gegenreformation in Nordosteuropa. Odense, 1977. " Wö.:Balázs Mihály-Monok István: Pápai szemináriumok magyarországi alumnusai. Peregrinatio Hungarorum 7. Szeged, 1990. 12 A négy egyetem: Bécs, Prága, Pest és Lemberg. Vö.: Finkel, Ludvik-Starzyhski, Stanislaw: História Universitetu Lwowskiego. Lwow, 1894. 442. 13 Jakab Elek: Magyar-lengyel unitárius érintkezések a XVI-XVII. században. Bp., 1892. 43. Különlenyomat a Századok 1892. 5.és 6. számából. 14 Seth, Ivar: Die Universität Greifswald und ihre Stellung in der schwedischen Kulturpolitik 1637-1815. Berlin, 1956. 15 Az egyetem kiadott anyakönyveiben csupán egy-két észak-német területről származó külföldi hallgató található. Album Studiosorum Academiae Aboensis, Abo Akademis Studentmatrikel (Vilh. Lagus)I. 1640-1740., II. 1740-1827., Supplement. Helsingfors, 1891., 1895., 1906.