Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - KUBINYI ANDRÁS: Székesfehérvár helye a késő középkori Magyarország városhálózatában, valamint Fejér vármegye központi helyei között
Gábor dolgozta fel legutóbb. 55 Érdekes módon a szék névadó helysége, Hantosegyháza, noha a kapitányi család szállása volt, nem lett mezőváros, és piacot sem tartottak benne. 56 Figyelembe véve tehát a kun Hantos széket is, Fejér megye Duna jobb parti részén Székesfehérváron kívül az alábbi központi helyeket találjuk. 57 Adony. Valószínűleg officiálisx székhely is volt, erre azonban nincs adatunk. - IV Egyházi tizedszedő központ. 2 pont. - VIII. Fontos útközpont, ahonnan egy tucatnyi központi hely érhető el. 6 pont. - IX. Két hetipiac. A háromvásáros kikiáltásoknál: péntek Fehérvár, hétfő Adony, csütörtök Simontornya (1479). Hétfő Fehérvár, szerda Csákvár, csütörtök Adony (1433). Szerda Dömsöd, csütörtök Adony, péntek Fehérvár (1435 k.). 2 pont. -X. 1463-ban és 1472-ben oppidum, máskor possessio. 3 pont. - Összesen 13 centralitási pont. 58 Battyán. I. A Batthyány család birtokközpontja. 1 pont. - VIII. Út csomópont. 5 pont. - X. Török forrásokban város. 2 pont. - Összesen 8 centralitási pont. 59 Csákvár. VIII. Tucatnyi központi hely érhető innen el. 6 pont. - IX. Szerdai hetipiac. 1 pont. - X. 1453-ban oppidum. 1 pont. 60 - Összesen 8 centralitási pont. Csókakőváralja. I. A Rozgonyiak és utána mások vára és uradalmi központja. 2 pont. - VIII. Sok központi hely volt innen elérhető. 5 pont. - X. Török forrásokban város, majd üres és lakatlan város. 2 pont. - Összesen 9 centralitási pont. 61 Jakabszállás. (Hantos szék). VIII. Fontos útkereszteződés, ahonnan több mint egy tucat más központi hely érhető el. 6 pont. - IX. 1481-ben kiváltságot kap három sokadalomra: Szent Péter (június 29.), Keresztelő Szent János (augusztus 29.) és Szent Mihály (szeptember 29.) ünnepére, valamint csütörtöki hetipiacra. 4 pont - X. Kun szállás (descensus) 61 - Összesen 10 centralitási pont. Martonvásár. I. A királyné (Csepel-szigeti uradalom), majd a Gersei Petők kisebb birtokközpontja. 1 pont. - VIII. Útcsomópont, ahonnan tucatnál több központi helyet lehetett megközelíteni. 6 pont. — X. 1486. oppidum, különben possessio. 6 ^ 1 pont. - Összesen 8 centralitási pont. Vál. I. A Sárkány mágnás család curia nobiUtarisdL. 1 pont. - VIII. Fontos útkereszteződés, tucatnál több központi hely érhető el innen. 6 pont. - IX. A törökök piaci vámot szedtek innen, e szerint hetipiaca volt. 1 pont. - X. Bár 1526ban is possessions^ nevezi egy oklevél, a török defterekben mégis városként fordul elő. 2 pont. 64 - Összesen 10 centralitási pont. Hatházi Gábor: A kunok régészeti és történeti emlékei a Kelet-Dunántúlon. Kéziratos bölcsészdoktori értekezés az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében. Bp., 1996. Köszönöm Hatházi barátomnak, hogy hozzájuthattam értékes munkája kéziratához. Hatházi: A kunok régészeti és történeti emlékei, i. m. 76., és uo. Adattár, 28-30. A következőkben a centralitási kategóriák alapján veszem sorba a Fejér megyei és Hantos széki központi helyeket, egyben megadom centralitási pontszámukat. Több esetben csak török defterekből tudtam visszakövetkeztetni: mivel nem valószínű, hogy a törökök tettek volna egy helységet mezővárossá, vagy adtak volna vásárjogot, ezek bizonyára a középkorra mennek vissza. Csánki: Magyarország történelmi földrajza, i. m. III. 307.; Kredics László - Solymosi László: A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma. (Új Történelmi Tár 4.) Bp., 1993. 87.; Dl. 18151. (1479); Érszegi: Fejérmegyére vonatkozó oklevelek, i. m. 214. 132., 135. sz. (1433) Dl. 640. (1435 k.); 1463: Zichy Okmánytár X. 320.; 1472: uo. XI. 104-105. Dl. 103666., 104125.; Vass Előd: Források a székesfehérvári szandzsákság történetéhez 1543-1866. Fejér megyei Történeti Évkönyv, 19. (1989) 86., 100., 138., 175. A hetipiac adatot 1. Adonynál. Csánki: Magyarország történelmi földrajza, i. m. 304-305., 356.; Vass: Források, i. m. 86., 156. MindMap. Hatházi: A kunok régészeti és történeti emlékei, i. m. 73. és Adattár 30-31. Igaza lehet Hatházinak, hogy eredetileg Újszálláson tarthattak piacot, amelynek templomát Vásáros Boldogasszonynak nevezték, és nem véletlen, hogy Jakabszállás vásárengedélye óta eltűnik a „Vásáros" jelző. I. m. Adattár 35.; Csánki: Magyarország történelmi földrajza, i. m. III. 313. utalása mezővárosnak veszi, bizonyára csupán országos vásáraira tekintettel. Dl. 92903. (1440) Dl. 14154. (1448); Csánki: Magyarország történelmi földrajza, i. m. III. 314-315. Noha nevében szerepel a vásár, erre nem maradt adat, így nem vehettem figyelembe. Dl. 73620. (1525) Dl. 82715. (1526); Török adatok: Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546-1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok. Bp., 1985. 683-685. Válra 1. még: Hatházi Gábor - Kovács Györgyi: A váli gótikus templomtorony. Adatok Vál 14-17. századi történetéhez. Székesfehérvár, 1996. Különösen: 9-12.
