Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)
Európai középkor - Magyar középkor - LADÁNYI ERZSÉBET: Adatok a „locus communis - locus communior" hazai alkalmazásához
feleket érint, Párizsba lehet vinni, mivel az a 'közös város' és ott gyakorolják a király felsőbíráskodását." (Kiemelés: L. E.) Nagy körültekintéssel alkalmazta Rogerius a „locus communior" meghatározást, amikor Óbudát, az újabb királyi székhelyet, ahol a király bíráskodása folyik, „locus communiornak' 1 '' nevezte. 4 A „locus communior" kifejezést a későbbiekben a „locus communis" megjelölés váltotta fel, ám változatlanul megmaradt a bíráskodás vagy hivatalos eljárás helyeként való alkalmazása. A továbbiakban néhány olyan 15. századi „locus communis" adatnak a bemutatását kívánom megtenni, melyek igazolják, mind megyei szinten, mind a törvény szövegében, egyértelmű használatát, azaz a korábbi, Árpád-kori gyakorlatnak Zsigmond idején meglévő folytonosságát. 5 Az 1403. december 24-én 6 kelt oklevél arról ír, hogy a zálogul lefoglaltak visszanyerésének módja lehet, ha az érintettek a kitűzött „rövid határidőt és a hivatalos eljárás helyét (brevem terminum locum communem)" betartva találkoznak Sereden. 1405 májusában 7 Arad megye alispánja és a szolgabírák bizonyítják, hogy megbízottjuk jelentése szerint Maróthi János nem jelent meg Sz. Márton birtokon vagy faluban, ahol mint locus communison tárgyalnia kellett volna Pósa fiaival, amiért (a nevezettek panaszai szerint) két birtokukat elpusztította. Megítélésünk szerint a locus communis értelmezése, jelentése: bíróság helye vagy hivatalos eljárás helye, a bíráskodás helye hatalmaskodási ügyben, amely talán itt még kölcsönös megegyezéssel (?) lezárulhatna. Arad megye hatóságának 1406 decemberében kiadott oklevele 8 arról ad hírt, a peres fél a kitűzött időben és locus communison nem jelent meg, a megállapodás ellenére. Értelmezése hasonlóan adódik, miként ez Arad megye hatóságának oklevelében olvasható. Az 1409 márciusában kelt 9 , Valkó megye hatósága által kiadott oklevél azt rögzíti: az érintett ügyben az ártatlanságot bizonyító eskü letétele „in loco communi" Jenke faluban megtörtént. A megnevezett falu kijelölés alapján válik „locus communisszá". Mivel a falu meghatározott, az „in loco communi" eskü letételének minősített, közhitelű hely, nem egyszerűen fontos hely, közhitelű, mint általában a középkorban az eskük helye. Az 1435. március 8-i törvény 10 az arrestálás okát, módját, végrehajtását részletezve többször említi az iudex loci communis működését (XIII), valamint a locus communis és a possessio communis megjelöléseket. Ezek a megjelölések az eljárás miatt figyelembe veendő helyek, nem földrajzilag követhető és azonosítható megjelölések, miként a 13. században és a 15. századi megyei oklevelekben: jelentésük a bíráskodás vagy hivatalos eljárás helye, ily módon az ügyben a „közös hely". Következtetéseinket, miként a már korábban megjelentetett, Zsigmond-kor törvényeivel (1397, 1405) foglalkozó tanulmányunkat - amelyben a 13. századi oklevél-arengák és a Zsigmond-kori törvények összhangban levő megszövegezéseire hívtuk fel a figyelmet - azzal zárjuk: Zsigmond kora e tekintetben is Árpádkori gyakorlatot folytatott." 4 Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése, i. m. 144. 5 A hivatkozások a Zsigmond-kori oklevéltár II/1-2. Összeállította Mályusz Elemér. Bp., 1956-1958. (1400-1410) című mű közlésére épülnek. (A továbbiakban: ZsO) 6 ZsO 2865. 7 ZsO 3911. 8 ZsO 5156. 9 ZsO 6632. 1(1 Décréta regni Hungáriáé. 1301-1457 Ed. Francisais Dőry, Georgius Bonis, Vera Bácskai. Bp., 1976. 270-271. " Ladányi Erzsébet: Jog és társadalom. Az universitas. Turul, 74, 2001/1-2. füzet, 53.
