Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - SELMECZI LÁSZLÓ: A jászok társadalma a 13-16. században

jász önállóság és a jász önkormányzat fenntartását s ezzel a jász etnikai tudat mindmáig való megmaradását. A jász társadalom archaikus vonásai még a 15. század elején is jól megkülönböztethetőek voltak. A társadalom két rétegre oszlott: a) a közrendű jászok tömegére, akik nem függenek jobbágy módjára a kapitánytól, valamint b) a kapitányok csoportjára. Utóbbiak maguk is két csoportra oszlottak, ugyanis voltak köztük birtokadományt nyert országos nemesek is.

39 A feudális Magyarország viszonyai közé történő beilleszkedés során a jász társadalom is törvényszerűen feudalizálódott. Ezt a folyamatot jelzi többek közt a jász nemzetségi társadalomban vezető szerepet játszó „kapitány" terminus technicus tartalmának a megváltozása. A 14. század végére a „nemzetségi kapitány" terminus helyére lépő „szálláskapitány" terminus az előbbihez viszonyítva megváltozott tartalmú. A kérdéssel egyedül behatóan foglalkozó Kring úgy látta, hogy a megváltozott körülmények között a kapitányi hatalom legjellemzőbb vonása a domínium lett, s a „...jászoknak a nemzetségi társadalom keretében magukkal hozott esetleges differenciáltsága csak részben vált a hazánkban végbement társadalmi rétegződésüknek alapjává. A szálláskapitányok nem mindig egyenes leszármazottai a nemzetségi kapitányoknak."

40 Ha a szálláskapitányi hatalom legjellemzőbb vonása a domínium lenne, akkor a 15. századtól mindenképpen szálláskapitányi birtoktesteket kellene tudnunk kimutatni a jász településterületen. Ilyeneket azonban nem igazán találunk.

41 A jászok történetének kutatói a szálláskapitányi földtulajdonlásra vonatkozóan a legjellemzőbb s tulajdonképpen egyetlen példaként a Négyszállási Kompolttal kapcsolatos adatokat szokták felsorolni.

42 Valójában miről is van szó? Négyszállási Istvánnak volt a mai Jászfényszaru határában egy Szentkozmadamján nevű

43 nemesi birtoka. Arról nincs ugyan forrásadat, hogy milyen címen birtokolta, de feltehetően kapitányi funkciója lehetett, ugyanis fiai, Kompolt és László részt vettek Zsigmond 1407. évi boszniai hadjáratán. Hadi érdemeik alapján nemesítéssel egybekötött megerősítést kaptak a korábban már apjuk által birtokolt, de üresen álló descensusra, ahol egy kúriájuk is volt, s Zsigmond még azt is megengedte nekik, hogy szállásukon boszniai foglyaikat „ad instar iobagionum" letelepíthessék.

44 1408-ban az egri káptalan Kompoltot és Lászlót ellentmondás nélkül beiktatta Szentkozmadamjánszállás birtokába.

45 1409-ben Négyszállási Kompolt már kapitányi minőségben jelenik meg, de nem mint Szentkozmadamján, hanem egy másik possessio, Négy szállás kapitányaként, s újabb birtokot is szerez, a Kisér és Ladány között található Kürt possessiót. Ezt a birtokot azonban nem tekint39 Kocsis Gyula: A jászsági társadalom rétegei a 14-16. században. Népi kultúra - Népi társadalom 19 (1998) 32. 40 Vö. Kring M.: a 10. jegyzetben i.m. 55., 57., 61-62., 171-172. 41 A kapitányság öröklését Botka is a tisztséggel járó földekre és magára a hivatalra, valamint a kapcsolódó, a nemességhez hasonló jogokra vonatkoztatja, mert a betelepedéskor a koronától kapott földek a nemzetség közös tulajdonai lettek, s ezek ágaira, családjaira, tagjaira szállottak. Botka J.: a 10. jegyzetben i. m. 37. 42 Vö. Soós Adorján: A kunok és jászok története a kunok betelepítésétől a mohácsi vészig. Pécs, 1944. 43 Gyárfás ezt a szállást nem tudta azonosítani. Szerinte, hogy „...a fentebbi Szentkozmademjénszállás a philisteusok szállásaihoz tartozott volna: annak nyomára nem találunk; ma ily nevű hely Heves megyében nem található, s hogy az 1323-as, 1363-ban említett Heves megyei Demjén helység Kozmaszentdemjén-e [...] ezt biztosan meghatározni aligha lehet." Gyárfás I. : a 6. jegyzetben i.m. 182. Szabó János Győző arra gondolt, hogy Szentkozmadamján valahol Négyszállás és Kürt possessio között helyezkedhetett el. Szabó János Győző: Adatok a patai főesperesség korai történetéhez. In: Tanulmányok Gyöngyösről. Szerk. Havassy Péter-Kecskés Péter. Gyöngyös, 1984. 61. Mi Szentkozmadamjánt Jászfényszaru határában találtuk meg, s templomát ásatással hitelesítettük. Selmeczi László: Egy eltűnt jász település nyomában. In: A Jász Múzeum Évkönyve 1975-2000. Jászberény, 2001.127-149. Ott ugyanis még 1746-ban álltak egy összeomlóban lévő, tető nélküli kápolnának a falai, amelynek a titulusa Kozmademjén volt. 1788-ban az egri püspök a jászfényszarui bírák kérésére engedélyezte a kápolna elbontását és köveinek a paplak építéséhez történő felhasználását. Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Bp., 1985. 365. 44 Gyárfás L: a 6. jegyzetben i. m. 181-182., 553-554.; Kring M: a 10. jegyzetben i. m. 58.; Soós A.: a 42. jegyzetben i. m. 80-81.; Zsigmondkori Oklevéltár. Összeállította Mályusz Elemér. Bp. 1951-1958. II/2. 91., 5781. számú oklevél. 45 Gyárfás L: a 6. jegyzetben i. m. 558-559.