Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 2004)

Európai középkor - Magyar középkor - FONT MÁRTA: A dinasztikus uralom és az „országhatárok" alakulása Közép- és Kelet-Európában a 10-12. században

ban is. Ennek dokumentuma az a Dagome iudex néven ismert irat, amelynek keletkezése 992-re datálható, de csak 1085 körüli másolatból ismert.

13 A iudex említése ellenére nem törvényeket tartalmaz. Lényegében a pápa oltalma alá helyezi „Mieszko országát", és Oda nevű német hercegnővel kötött házasságából származó utódainak (Mieszko és Lambert) akarja biztosítani az öröklést.

14 A névre (Dagome) adott feloldásokat a Dago-Me,

15 illetve Dagr skandináv alakból származtatják,

16 amely az obodritákkal való kapcsolatra utalhat. Az irat körülírja Mieszko területét: ... sub Ioanne XVpapa dagome iudex et Ode senatrix et filii earum misica et lambertus leguntur beato contulisse suam civitatem in integro que vocatur Schignese cum omnibus suis pertinentiis infra hoc affines sicut incipit a primo latere longum mare fine Pruzze usque in locum qui dicitur Russe et fine Russe extendente usque in Craccoa et ab ipsa Craccoa usque ad flumen Odere recte in locum qui dicitur Alemure et ab ipsa Alemure usque in terram Milze et a fine Milze recte intra Oddere et exinde ducente iuxta flumen Oddera usque inpredictam civitatem Schignesne..."

17 • A Kijevi Rusz fejedelmei a 10. század során a Novgorod-Kijev útvonal „kitágításán" fáradoztak. Előbb átvették a szláv törzsek adóztatását a kazároktól, majd Szvjatoszlav 965-ben felszámolta Kazáriát.

18 Valószínűleg ekkor szerezték meg a Tmutarakany feletti uralmat, amely a Rusz steppei jellegének erősödéséhez járult hozzá. A Kijev környéki lakosság spontán északkeleti kolonizációja a Volga felső folyása irányába mutatóan jelezte a fejedelmi hatalom terjeszkedésének irányát, illetve az ún. cserveni városok körüli összeütközés Boleslawval a nyugati határok körüli bizonytalanságot mutatják.

19 • Géza fejedelem törzsterülete a VeszprémEsztergom-Székesfehérvár háromszög lehetett. O stabilizálta a Kárpát-medencében a nyugati határokat, amikor a bajorokkal kötött béke fejében az Enns folyóig terjedő szállásterületekről visszahúzódott a Lajta-Fischa folyók vonaláig, feladva a Bécsi-medence feletti uralmat.

20 A Gézát követő Istvánnak sikerült - a korábbi törzsszövetségi hagyományok felhasználásával - kiterjeszteni uralmát a Kárpát-medence egészére, de ehhez harcolnia kellett más törzsek vezetőivel, ahol a területi uralom kiépítse szintén megkezdődött (1. Gyula, Ajtony), illetve saját törzsén belül Koppánnyal.

21 A vitatott kérdések közé tartozik Ungaria Nigra lokalizálása, illetve legyőzésének időbeli meghatározása.

22 A 11-12. század területi változásai A Pfemysl hercegek Prága környékére, majd a Cseh-medencére kiterjedő uralma a 11. század elején válságba került. III. Boleslav (999-1003) és testvérei: Jaromír (1004-1012, 1033-1034) 13 Salowski, Zygmunt: Poczadd kosciota polskiego. In: Kosciot w Polsce. Red. Kloczowski, Jerzy. Krakow, 1966. 77.; Kossmann, Oskar. Polen in Mittelalter. II. Staat, Gesellschaft, Wirtschaft im Bannkreis des Westens. Marburg/Lahn, 1985. 77-78. 14 Kossmann: Polen in Mittelalter, i. m. 65-67.; Michalowski, Roman: Princeps fündator. Studium z dziejów kultury politycznej w Polsce X-XIII wieku. Warszawa, 1993. 61. 15 Kossmann: Polen in Mittelalter, i. m. 65-67.; Jasinski, Kazimierz: Rodowód pierwszych Piastów. Warszawa - Wroclaw, 1992. 55-56. 16 Pritsak, Omeljan: Ólafr. Harvard Ucrainian Studies, 29. (1997) 31-32. 17 Kürbisówna, Brygida: Dagome iudex - Studium krytyczne. In: Poczajki panstwa Polskiego. I. 1962. 363-423. itt: 395. ; az itt használt titulusok {iudex, senatrix) megfelelnek a Theophanu korabeli görög hagyományokat átvevő szóhasználatnak, 1. Kossmann: Polen in Mittelalter, i. in. 65. 139. j. 18 PLDR I. 78-79. 19 Font Márta: Oroszország, Ukrajna, Rusz. Bp., 1998. 30., 41. 2(1 Kristó Gyula: A magyar állam megszületése. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 8.) Szeged, 1995. 323.; Györffy György: István király és műve. Bp., 2000. 83. 21 Scriptores reaun Hungaricarum. (a továbbiakban: SRH) I—II. Ed. Szentpétery, Emericus. Budapestini, 1937-1938. itt: I. 312-315. 22 Tóth Sándor László: Levédiától a Kárpát-medencéig. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 14.) Szeged, 1998. 93-95.