F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
GRYNAEUS András: A magyarországi dendrokronológiai kutatás eredményei és új kérdései
Lászlónak a Balaton római kori „lecsapolását" megfogalmazó elméletét, adósak maradunk a Fertő-tó vízszintváltozásának megmagyarázásával. Kérdés, hogy ezt a hipotézist a Fertő-tó vízszintingadozásainak természettudományos kutatásai alátámasztják-e. 2002. őszén UNESCO támogatás révén Tóth János Attila, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa vezetésével kezdődött el a magyarországi víz alatti régészeti lelőhelyek tervszerű felderítése. Ez a Balaton esetében máris figyelemre méltó eredményeket hozott (bronzkori település a Sajkod-i öbölben 2-2,5 méterrel a vízszint alatt, víz alatti objektumok - út, töltés, köves felszín - Zamárdi térségében 30 ) ami jelzi, hogy e téren a jövőben számos új eredmény, és értelmezendő probléma kerül majd, ezúttal a szó szoros értelmében, a „felszínre". Másik fontos megfigyelés, hogy római limeserődök zöme ma víz alatt van, vagy már elmosta őket a Duna. Nagy kérdés, hogy ez természetes mederváltozás, mederágy-emelkedés eredménye-e, vagy a folyók vízhozamának változása, növekedése, azaz a klíma csapadékosabbá válásban kereshető-c. A kérdést csak széles körű, interdiszciplináris kérdésfeltevés és kutatás eredményeképpen lehetne megválaszolni. E kérdések eldöntéséig és megnyugtató megválaszolásáig az évgyűrűvastagságok elemzése alapján jeltevésként azt fogalmaztuk meg, hogy a római kori Pannóniában a mainál lényegesen melegebb, szubmediterrán jellegű éghajlat uralkodott. így a csapadékszegényebb klíma megmagyarázza az említett vízszintproblémákat, és a tölgyek évgyűrűvastagságát. (Ez utóbbi megegyezik a mai, Eszak-Itáliában növő tölgyekre jellemző évgyűrűvastagsággal 31 , azaz - ha feltételezésünk igaznak bizonyul - ma olyan jellegű éghajlat van Észak-Olaszországban, közelebbről a Ticino folyó térségében, mint egykor Pannóniában volt.) Ezt a feltételezésünket számos más területről származó adat látszik alátámasztani: Régóta vita folyik a római kori szőlőtermesztésről és ennek hatásáról. Nem tudjuk, hogy a rómaiak mediterrán fajtákat telepítettek-e Pannónia területén, mert ha igen, akkor mindenképpen más volt az éghajlat, mint ma (a római szőlőtelepítési adatokat Füzes Miklós összegyűjtötte 32 ). A római szőlőművelést két típusba sorolják a szakemberek: Patay Árpád „kopasz-fcjművelésűnek" tartja (télre rövidre visszavágják és földdel befedik) 33 , a másik típus a „magas művelés" aminek szintén vannak emlékei: Balácán freskó, Fenékpusztán bronz ládikaveret, Aquincumban bronz szobor és szintén freskó 34 (ugyanakkor kérdéses, hogy a képzőművészeti alkotások adatai mennyiben kötődnek a mintakönyvekhez, illetve az ikonográfiái kötöttségek mekkora eltérést engedélyeznek az alkotónak). Nem feladatom a vita eldöntése, de a „magas" (lugasos) művelés általános volta csak egy, a mainál enyhébb időjárás esetén képzelhető el. Ismertek olyan növényleletek is Pannóniából (pl. füge) 35 , amelyek a leleteket vizsgáló kutatók sze30. TÓTH János Attila: Víz alatti régészeti kutatások a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban. Műemlékvédelem 96 (2002). 222-226; Underwater archaeological heritage of Hungary. Working on the topogrophy. Space Applications for Heritage Conservation, Strassbourg 2002. Book of abstracts. 31. MARTINELLI-NOAL-PIGNATELLI: Tree-ring analysis on oak in Northern Italy. In: Tree rings and enviroment. Lund 1992. 222-224. 32. SÁGI Károly - FÜZES F. Miklós: Régészeti és archaeobotanikai adatok a pannóniai kontinuitás kérdéséhez. Agrártörténeti Szemle 9 (1967). 90. 33. PATAY Árpád: Két ősi szőlőmetszőkés-típus és annak későbbi előfordulása a Dunántúlon. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964. 185-198. 34. FÜZES F. Miklós - SÁGI Károly: A balatoni szőlőkultúra pannon gyökerei. Filológiai Közlöny 14 (1968), 357; illetve SÁGI Károly - FÜZES F. Miklós: Régészeti és archaeobotanikai adatok a pannóniai kontinuitás kérdéséhez. Agrártörténeti Szemle 9 (1967). 91. 35. SÁGI Károly - FÜZES F. Miklós: Régészeti és archaeobotanikai adatok a pannóniai kontinuitás kérdéséhez. Agrártörténeti Szemle 9 (1967). 94-95; PATAY Árpád - Sz. PÓCZY Klára: Gyümölcsmaradványok aquincumi múmiasírból. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964. 135-146.
