F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
GRYNAEUS András: A magyarországi dendrokronológiai kutatás eredményei és új kérdései
rint biztosan helyben termettek 36 , viszont a jelenlegi éghajlati viszonyok között nem tekinthetők tipikus magyarországi növénynek. Szubmediterrán viszonyok feltételezése esetén megmagyarázható mind ez, mind a Mecsekben észlelt római kori fenyő állomány léte is 37 (a régészeti feltárás során egy útépítkezési réteg alatt fenyőágakat találtak, amelyek helyben legallyazott törzsekből származtak). A most megfogalmazott hipotézis magyarázatot adhat a római villák építésében megfigyelhető „konzervativizmusra" is, azaz érthetővé teszi, hogy Pannóniában éppen olyan felépítésű villákat építenek, mint a (ma) más klímájú Itáliában vagy Hispániában. Viszont ezeket a „peristiliumos" villákat idővel felváltják a zárt építésűek, ami e kedvező időjárás idővel bekövetkező hidegebbre válásával érthetővé válik. Az írott források hallgatnak ezekről a minket érdeklő kérdésekről, csupán az Expositio totius mundi et gentium említi meg, különösebb magyarázat nélkül, hogy Pannoniában mediterrán éghajlat van 38 . Borzsák István 1936-ban írt tanulmányában 39 elemezte a Pannoniára vonatkozó ókori görög és latin források adatait. Eredményeinek legfontosabb tanulsága, hogy az ókori szerzők a „vad barbárok lakta, hideg észak" toposzát ismételgetik legtöbbször, így komolyabb éghajlattörténeti következtetéseket nem tudunk ezekből a forrásokból levonni! Arra a kérdésre jelenleg nem tudunk válaszolni, hogy ez az állapot meddig állt fenn, mikortól szűnik meg ez a periódus, és mikortól számolhatunk nedvesebb és hűvösebb klímával. Wolfgang Vetters tanulmányában 40 e lehűlési és csapadékosabbá válási periódus kezdetét a II. század utolsó negyedére teszi, amit szerinte felerősített az új-zélandi Taupo vulkán kitörése (Kr. u. 186) során a levegőbe került hatalmas mennyiségű por. Vannak olyan külföldi megfigyelések is, amelyek alátámasztani látszanak elképzelésünket. így a nyugat-európai dendrokronológusok természetesnek veszik, hogy a római korban sokkal nagyobb területen volt egységes „Közép-Európa" időjárása, mint ma. Az említett vízszintváltozásokhoz hasonlót figyeltek meg a Bodeni tónál is 4 ! Összegezve az elmondottakat: a dendrokronológiai elemzések során szerzett mérési eredmények csapadákszegény periódust mutattak ki a pannóniai római uralom kezdetének idejére. Jelenleg nem dönthető el egyértelműen, hogy ez melegebb periódussal is párosult-e. Viszont számtalan olyan jelenséget írtak le a régészek az elmúlt évtizedekben, amelyek egy melegebb, általunk szubmediterránnak vélt klíma esetén értelmezhetővé válnának. Erdőgazdálkodási nyomok és ezek értelmezése Az M7 autópálya új, a Balaton déli partján húzódó, szakaszán lévő lelőhelyeken (7. ábra) feltárt faszerkezetes kutak vizsgálata révén bepillantást nyerhetünk az itt élő népek erdőgazdálkodási és fafclhasználási - megmunkálási szokásaiba, gyakorlatába, „tudományába" is. Ezek a megfigyelések azért is 36. E fajok mediterrán jellege vitatható, hisz némelyik ma is megterem Magyarországon. Viszont jelenlegi időjárási viszonyaink között ezek termőképessége változó: a füge általában nem érik be, a kajszi termés is igen hullámzó. Feltétlenül további vizsgálatokat igényelne, hogy pontosan milyen fajták maradványai kerültek elő az ásatások során, és ezek menynyire tekinthetők mediterránnak. 37. STIEBER József: Az 1975-ben Aquincumban feltárt római kori hordó xylotómiai vizsgálata. Budapest Régiségei 24/1 (1976). 38. Expositio totius mundi et gentium. Sources Chrétiennes no. 124. Paris 1966. 196. 39. BORZSÁK István: Az ókori világ ismeretei Magyarország földjéről. Budapest 1936. Dissertationes Pannonicae Ser. I. Fasc. 6. 40. VETTERS, Wolfgang: Der Taupo und das Klima um 200 A.D. in Europa. In: Markomannenkriege. Ursache und Wirkungen. Hrsg. HERWIG FRIESINGER, Jaroslav TEJRAL, Alois STUPPNER. Brno 1994. 457-461. 41. A témáról a legfrissebb összefoglaló: BILLAMBOZ, André - TEGEL, Wilhelm: Die dendrochronologische Datierung des spätrömischen Kriegshafens von Bergenz. Jahrbuch des Voralberger Landesmuseumsvereins 1995. 23-30.
