F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)

SZENDE Katalin: Ital vagy pénzpótlék? Borhagyatékok a soproni és pozsonyi középkori végrendeletekben

Ital vagy pénzpótlék? Borhagyatékok a soproni és pozsonyi középkori végrendeletekben Szende Katalin Ha valaki megpróbálná gyakoriság szerinti sorrendbe állítani Kubinyi András összes könyvének és tanulmányának minden szavát, a „bor" szó valószínűleg igen előkelő helyre kerülne. A hegy leve sűrű előfordulását az ünnepelt sokoldalú személyes érdeklődése mellett is elsősorban annak a fontos sze­repnek köszönheti, amelyet egyfelől a későközépkori magyar gazdaságban, másfelől a középkori em­ber mindennapjaiban betöltött. 1 Mindkét területhez értékes adalékot jelenthetnek a végrendeletek borral kapcsolatos tételei, amelyeket rövid köszöntő írásom középpontjába szeretnék állítani. 2 Végrendelet és bor nem magától értetődően kapcsolódik össze, hiszen a testamentumok legfőbb célja a testáló családja hosszú távú boldogulásának és lelke örök időkig tartó üdvösségének biztosítása. Ezzel szemben a bor inkább rövid távú, evilági élvezetet nyújthatott, és minden liturgikus jelentősége ellenére sem számíthat a legbiztosabb kísérőnek az üdvözülés felé vezető úton. Ezért első látásra meglepőnek tűnt, hogy a soproni és pozsonyi középkori végrendeletek adatainak feldolgozásakor milyen gyakran előkerült a bor a hagyatékok tételei között. Vajon ez a jelenség a bor termelésével, fogyasztásával, vagy valamilyen más szemponttal függhet össze? Ahhoz, hogy a bor szerepét ebben az összefüggésben helyesen ítélhessük meg, egy pillantást kell vetnünk egyrészt a középkori vég­rendeletek legfontosabb jellemzőire, másrészt a bortermelés helyére és jelentőségére a két vizsgált városban. I. A végrendeletek és a városok A polgári végrendeletek a középkori jogélet azon forrásai közé tartoznak, amelyek lejegyzésének mód­ját és tartalmát leginkább befolyásolták személyes, gyakorlati szempontok. A középkor derekától szá­mos városból százával fennmaradt szövegeket az teszi különösen érdekessé, hogy nemcsak a városi hatóságok és az egyház, hanem az egyes emberek nézeteit és véleményét is tükrözik. Az örökhagyók három dologról akartak egyszerre gondoskodni: lelki üdvükről, hozzátartozóik anyagi biztonságáról 1. Itt csak a két „végletet" említeném a gazdag életmű borral foglalkozó írásaiból: KUBINYI, András: Weinbau und Wein­handel in den ungarischen Städten im Spätmittelalter und in der frühen Neuzeit. In: Stadt und Wein, Hrsg. Ferdinand OPLL. Linz 1996. 67-84; uő: Kocsmázás, becsületsértés és fogadás a középsőkori [sic!] Magyarországon. In: Hiedelmek, szokások az Alföldön I. Szerk. NovÁK László. Nagykőrös 1992. 231-238. 2. Korábbi változata német nyelven elhangzott a „Schlaininger Gespräche" sorozat 1999. évi szimpóziumán Szalónakon.

Next

/
Thumbnails
Contents