F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
LASZLOVSZKY József: Királyi palota, ferences kolostor és városi település (Gondolatok a későközépkori Visegrád településfejlődéséről)
nyugati szárnya alatt előkerült, illetve a kolostorépület falaiba beépített korábbi épületek viszont azt bizonyítják, hogy ezen a területen lehettek olyan nagyobb méretű kőépületek, amelyek a ferences kolostor kiinduló építményei voltak, és amelyek akár az első fázisban kolostorépületként is funkcionáltak, még mielőtt kiépült volna a ma ismert kolostornégyszög. Ez alátámasztja azt, hogy a kolostor létrejötte 1425. után tulajdonképpen két fázisban zajlott le. Ezen korábbi kőépületek elhelyezkedése és szerkezete azért is érdekes, mert nagyon hasonlóak ahhoz, amit a legújabb régészeti kutatások a palota épületei alatt felszínre hoztak. Ez utóbbi területen az Anjou korban, illetve egészen az új palotarendszer Zsigmond-kori végleges kiépüléséig nagyméretű, egymással építészetileg nem összekapcsolt kőépületek álltak, amelyek között egy utcaszerű üres sáv húzódott. Ez azonban nem a mai Fő utca, illetve a XV. századi palota homlokzata előtt megtalálható út vonalában helyezkedett el, hanem attól keletebbre. Később a palota négyszögletes kerítőfalának létrejöttével, majd pedig a ferences kolostor kiépülésével ez az utca sáv eltűnt, az egyes kőépületeket is elbontották, és helyükre emelték az új épületegyütteseket. A kolostor esetében a korábbi építészeti részeket nagymértékben fel is használták, de a kolostor topográfiai helyzete mindenképpen a palotához igazodott. Mindez azt jelenti, hogy a kolostor alapításakor egy hosszabb átmeneti időszak jellegzetes vonásait figyelhetjük meg. A XIV. század második felében a későbbi palota és a ferences kolostor egész területén nagyméretű, különálló kőházak voltak a jellemzőek. Ezek valószínűleg eredetileg a királyi udvarnak is otthont adtak, ezek között kereshetjük Károly Róbert városi palotáját is. Más csoportjuk azonban az udvar jelentősebb személyiségeinek lakóhelye lehetett. Ez az állapot tehát a királyi udvar Visegrádra költözésével jöhetett létre, és már Károly Róbert alatt is ez a zóna egyszerre hordozott városi és királyi udvari jelleget. A terület korábbi városias, illetve bizonyos értelemben protourbánus jellegét a XIII. század végétől megerősödő, eredetileg hospes település korábban itt állt lakóépületeinek régészeti maradványai is megerősítették. Az átalakulási folyamat következő fontos fázisa a XIV. század végén, a XV. század elején következett be, amikor az egységes épületegyüttesé kiépített királyi palota megszületésével, és attól északra a palota kert létrehozásával végérvényesen a királyi hatalom zónájává alakult át ez a terület, kiszorítva innét a korábbi, városi funkciót. 15 Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy ez a visegrádi átalakulási folyamat egy időben zajlott le a királyi udvar Budára való áthelyezésével. A visegrádi palota közelében, attól délre, még mindig megmaradhatott valamiféle városi funkció, zóna, ennek véglegesen a királyi hatalmi övezetbe vonása éppen a ferences kolostor kiépülésével történt. Ez a folyamat valamennyire választ adhat arra, hogy mi az oka a visegrádi ferences kolostor furcsa topográfiai helyzetének. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a koldulórendi kolostorok általános megtclepedési szokásaihoz képest kivételes ez a helyzet, hanem arról is, hogy sokkal összetettebb viszonyrendszer keretében érthető meg az itteni ferences kolostor. Az obszerváns ferencesek visegrádi megtelepedése idején a kolostor területe még hordozhatott városi funkciókat, és külön szerepe lehetett annak, hogy korábban ez az egész zóna alapvetően városi jellegzetességgel bírt. A királyi kolostoralapítás számára tehát olyan helyet választottak, amely nem feltétlenül mondott ellent a rend általános megtelepedési stratégiájának. Ugyanakkor a hely kiválasztásánál fontos figyelembe venni, hogy az előbb vázolt folyamat az alapítás idejére jórészt már lezajlott, vagyis az uralkodó szándéka a helykiválasztás szempontjából nagyon fontos eleme az újonnan létrejövő város - palota viszonynak. A ferences kolostor alapítása, majd még inkább a teljes kolostor együttes kiépülése lezárta a városi zóna kiszorulásának folyamatát ezen a területen. A kolostor és a palota közvetlen és szoros kapcsolatát ettől kezdve nem csupán topográfiai helyzetük, hanem több más elem is bizonyítja. A jelen cikkben nincsen arra lehetőség, hogy a visegrádi városi fejlődés további fontos vonásait is felvázoljam, ugyanakkor kijelenthető, hogy éppen a legfrissebb városi régészeti kutatások és az Anjoukori forrásanyag feldolgozása támasztja alá az előbb elmondottakat. Fontos lenne a Zsigmond-kori tel15. PÁLÓCZI HORVÁTH 1995-1997.
