F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)

LASZLOVSZKY József: Királyi palota, ferences kolostor és városi település (Gondolatok a későközépkori Visegrád településfejlődéséről)

jes forrásanyag feldolgozása is, amely azonban csak most kezdődött el. Ugyanakkor, ahogy arra e cikk bevezetőjében már utaltam, éppen a budai királyi vár és palota terjeszkedése, a korábbi városi területek visszaszorulása, és különösképpen két egyházi intézmény: a budai ferences kolostor és a Szent Zsigmond templom helyzete az, amely számos párhuzamot kínál a visegrádi folyamat megértéséhez. Királyi palota, egyházi intézmények és város egymásra hatása a későközépkori Budán Az úgynevezett „budai vitát" követően először Zolnay László ásatásai és a budavári gótikus szoborlelet megtalálása kapcsán feltárt korábbi városi településrészek utaltak arra, hogy a XLV-XV. század folyamán a királyi palota területének előrenyomulásával számolhatunk a budai várhegyen.

16 Ezt a folyamatot még egyértelműbben világították meg azok a kutatások, amelyek a Szent Zsigmond templom feltárásához kapcsolódtak.

17 Utóbb pedig a budavári Szent György téren és környékén végzett régészeti ásatások és az azokhoz kapcsolódó történeti kutatások bizonyították egyértelműen, hogy a Zsigmond-kori palota kiépülésével együtt, és az udvar Budára költözésével párhuzamosan, korábban a polgárvároshoz tartozó területeket csatoltak a palotához, az ott elbontott városi polgárházak helyén épültek fel a palotához tartozó új egységek.

18 Még ennél is fontosabb azonban az itt vizsgált kérdések szempontjából, hogy Zsigmond király egy új egyházi alapítása, a Szent Zsigmond templom maga is korábbi városi területre épült, és ezzel egyfajta egyházi átmeneti zóna keletkezett a palota és a város között. Buda esetében az átmeneti zóna egyházi jellege már korábban is létezett, mégpedig a budavári ferences kolostor révén, amely alapításakor azonban még sokkal inkább illeszkedett a klasszikus koldulórendi topográfiai modellhez.

19 Ekkor ugyanis megválóban a városi település szélén állott, és éppen a királyi palota későbbi terjeszkedése révén került az udvar közvetlen tőszomszédságába. Ebben a korszakban azonban még nem beszélhetünk arról, hogy a palota és a város között szinte teljes szélességében egy egyházi intézményekből álló sáv húzódott volna. Ez a helyzet lényegében a Szent Zsigmond templom felépültével jött létre, csupán egy viszonylag keskeny, városi lakóépületek tartalmazó sáv maradt meg.

20 Az átmeneti zóna új egyházi elemének helykiválasztása ugyanakkor biztosan tudatos döntés volt Zsigmond részéről különösen, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy mennyire központi helyet foglalt el az uralkodó új alapításai között ez az egyház.

21 Ez már önmagában is figyel16. ZOLNAY László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról. Bud. Rég. 24/3-4 (1977); ZOLNAY László: Előzetes jelentés a budai vár déli részén végzett 1975-1981 évi feltárásokról. Bud. Rég. 26 (1984). 203216. 17. FELD István: Bevezető. Bud. Rég. 33 (1999). 7-14; uő: Beszámoló az egykori budai Szent Zsigmond templom és környéke feltárásáról. Bud. Rég. 33 (1999). 35-50; SZÉKELY György: A Szent Zsigmond templom kutatástörténetéhez. Bud. Rég. 33 (1999). 15-19; KUBINYI András: A budavári Szent Zsigmond káptalan a késő középkorban. Bud. Rég. 33 (1999). 19-25; VÉGH 1999. 18. KÁRPÁTI Zoltán: A budapesti Szent György tér középkori története a Szent Zsigmond prépostság alapításáig. Szakdolgozat, ELTE Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti Tanszék. Budapest 1998; FELD István - KÁRPÁTI Zoltán: Häuser und Parzellen der mittelalterlichen Stadt Buda in der Umgebung der Hl. Sigismund-Kirche. In: Mittelalterliche Häuser und Strassen in Mitteleuropa. Hrsg. Márta FONT, Mária SÁNDOR. Varia Archaeologica Hungarica LX. Budapest-Pécs 2000. 5766; VÉGH 2003a; 2003b; MAGYAR Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése (Történeti vázlat 1526tól napjainkig). TBM 31 (2003). 43-127; KÁRPÁTI Zoltán: A Szent Zsigmond-templom és környéke (Régészeti jelentés). TBM 31 (2003). 205-241. 19. ALTMANN Júlia: Előzetes jelentés a budavári ferences templom kutatásáról. Archaeológiai Értesítő 100 (1973). 82-87; uő: Az óbudai és a budavári ferences templom és kolostor kutatásai. In: Koldulórendi építészeta középkori Magyarországon. Szerk. HARIS Andrea. Budapest 1994. (Művészettörténet - Műemlékvédelem VII.). 143-148; KOVÁCS Eszter: A budai ferences kolostor a török korban. TBM 31 (2003). 241-263. 20. VÉGH 2003a. 28. 21. VÉGH 1999.