F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)

Buzás Gergely: Vitéz János érsek esztergomi fürdője és kertje

falkutatások alapján, Vukov Konstantin építésszel közösen el tudták készíteni a hatalmas méretű, faboltozatos terem rekonstrukcióját és építéstörténeti elemzését. Ebből kiderült, hogy Bonfini szavai csaknem minden tekintetben helytállóak, mindössze egyetlen vonatkozásban szorulnak pontosításra: a kutatás ugyanis azt mutatta ki, hogy a nagy ebédlőterem építését nem Vitéz kezdte meg és nem is ő fejezte be, ám a munkálatok oroszlánrésze kétségtelenül az ő nevéhez köthető.

3 Bonfini leírásának másik része, amelyben a fürdőről, a két kertről és a kerek toronyról beszél, sokkal problematikusabb. Ezen objektumok azonosításában is Horváth István tette meg a döntő lépést. A palota lakótornyának toldaléképítménye, az úgynevezett Szt. István terem és a konyha közötti keskeny, dongaboltozatos teret sikerült azonosítania Vitéz János fürdőjének caldariumával, illetve a vár ötszögletű, XII. századi lakótornyát a Bonfini leírásba említett „kerek" toronnyal.

4 Ezek után már csak Vitéz János kertjeinek azonosítása maradt hátra. Mivel a tornyot Bonfini a két kert közé helyezi, így a kert egyik része elég egyértelműen azonosítható a torony alatt, a sziklafokon már az Árpád-korban létező teraszkerttel. A várhegy déli sziklafokán kialakított kis terasznak a sziklaperemen épített vékony kerítésfalát Nagy Emese XII. századinak határozta meg, és feltárta eredeti, északkeleti zárófalát is.

5 Ezt a keltezést támasztja alá az is, hogy ebbe a kertbe egy, a III. Béla kori lakótorony falába rejtett, azzal együtt épült lépcső vezet le a torony első szintjének északi terméből. Valószínűnek tűnik, hogy a mai Lipót-terasz helyén már a későközépkorban felépült egy falszoros, amely ennek a kis kertnek a kibővítését is jelenthette északi irányba, ám erre még nem ismerünk egyértelmű régészeti bizonyítékokat, így a feltételezett kibővítés időpontját sem ismerjük. A Bonfini által említett dupla kert másik részét a lakótorony túlsó oldalán, tehát a belső vár kis belső udvarában kell keresnünk. Ez az udvar ma egy szűk sikátornak tűnik, Vitéz János kori képének rekonstrukcióját csak a körülötte álló épületrészek kronológiájának megállapítása teheti lehetővé. A kis udvar III. Béla korában még beépítetlen volt. Észak felől egy vékony fal zárta le.

6 Északkeleti része alatt, a kápolna mellett egy nagy kőlapokkal burkolt ciszterna helyezkedett el.

7 A kápolna és a lakótorony előépítményének magasabb szinten lévő bejáratához egy pillérekre támaszkodó lépcső vihetett fel.

8 Az udvar területének beépítése a nyugati oldalt elfoglaló konyha létrehozásával indult meg. A konyha alsó szintje egy nagyobb, dongaboltozatos, előkészítő térből és a kéményboltozattal fedett tűzhely-térből állt. A konyha Horváth István szerint már a XLV. században megépült.

9 Eredeti, elszedett profilú, szemöldökgyámos ajtaja és egy ugyancsak elszedett kőkeretes ablaka a kéményboltozat alól nyílott a belső udvarra, így funkciója is kétségkívül a lakótorony ellátása volt, tehát egy érseki magánkonyhaként értelmezhetjük. Felette, az emeleten helyezkedhetett el az a konyha, amely a palota külső udvarában álló nagytermet szolgálta ki. A konyhát követően készült el egy félköríves, elszedett profilú ajtóval áttört ferde fal, amely a földszinti konyha délkeleti sarkához csatlakozott. E fallal egybe épült egy késő gótikus ajtókeret, amely a kápolna, illetve a lakótorony kapuihoz vezető új lépcsőházba nyílott. A keret formái alapján a XV. század második felében készülhetett. A keret egykori szemöldökköve okvetlenül magasabbra nyúlt, mint a kápolna és a toronyajtó küszöbszintje, ezért valószínű, hogy a lépcsőteret egy magasabb, a XIII. századi nyílások felett lefedett térnek kell feltételeznünk. A 3. HORVÁTH István - VUKOV Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. Tudományos Füzetek 2-3. Tata 1986; HORVÁTH István: Vitéz János palotájának régészeti feltárása. In: Vitéz János emlékkönyv. Esztergom Évlapjai 1990. 78-97; VUKOV Konstantin: Az esztergomi vár XV. századi érseki palotájának rekonstrukciója. Uo. 98-160. 4. HORVÁTH 1990. 36-51, 40. 5. NAGY 1979. 95-101, 98. 6. NAGY 1979. 95-101, 98. 7. A ciszternának a kápolnával egykorú voltát bizonyítja, hogy a kápolnával együtt épült fel a vízvezetékpillér, amely a kápolna tetőzetén összegyűlt vizet továbbította a ciszternába. 8. Ebből a korai feljáratból csak egy alapfalcsonk maradt meg a későbbi lépcsőalépítmények fala alatt. 9. HORVÁTH 1990. 36-51, 40.