F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)

Buzás Gergely: Vitéz János érsek esztergomi fürdője és kertje

Az esztergomi vár palotájának Vitéz János kori állapota. Rekonstruált keresztmetszet a fürdőn át. í: A fürdő frigidariuma; 2: A fürdő caldariuma lépcsőháztól keletre kialakított, félköríves ajtóval lezárt udvarszakasz eredetileg szintén fedett tér lehetett. Ez az egyetlen tér ugyanis, amely azonosítható lehet Vitéz János fürdőjének frigidáriumával. Fejtegetésünknek ezen a pontján szükséges rátérnünk a fürdő részletes rekonstrukciójára. Mint fentebb említettük, Horváth István a fürdőt a vár földszintjén, a konyha és a lakótorony között, a XII. századi lakótoronyhoz utólag hozzáépült, kisméretű, dongaboltozatos kamrával azonosította, a kamra vízelvezető csatornája és dongaboltozatának szellőzőnyílásai alapján. A kamra a palota konyhájának tűzhelye mögött helyezkedett el, fűtését, gőz- és melegvízellátását valószínűleg innen oldották meg a falon keresztül. A kamra félköríves tégladongáján utólag téglákkal betömött, négyszögletes szellőzőnyílások figyelhetőek meg, amelyek a gőz elvezetését szolgálhatták. Az oldalfalak kváderkő sávokkal tagolt téglafalazatán téglaporos, vízzáró habarcslenyomatok maradtak meg egészen a boltozat vállvonalának magasságáig. Itt a boltváll vízszintesen 4-7 cm-re előreugrik. Ez a kiugrás körbefordul a kamra déli falán is, csak az északi falon hiányzik, mivel az a korábbi konyha külső falsíkja. Ezek a nyomok arra utalnak, hogy az oldalfalakat eredetileg kőlap burkolattal láthatták el.

10 A vár kőtárában megtalálhatók olyan csiszolt, vörös márványlapok, amelyek eredetileg falburkolatként szolgáltak. Ezek egy része származhatott a középkori Szt. Adalbert székesegyházból is, amelynek belső vörös márványlap burkolatáról Széless György is megemlékezett XVIII. századi leírásaiban.

11 Fennmaradt azonban két 6,5 cm vastag lap töredéke is, amelyek kb. 37 cm-es görbületű, íves keretezésű nyílások mellé illeszkedtek.

12 A nyílásokat rajtuk lapos élszedés kíséri, és a nyílás mentén a belső felület is csiszolt, ami ar10. Erre a lehetőségre TOLNAI Gergely hívta fel a figyelmemet. 11. SZÉLESS György: Az esztergomi Szent Adalbert székesegyház. Ford. WAIGAND József és ROMHÁNYI Beatrix. Esztergom 1998. 94-95. 12. Az egyik lapon egy felső, vízszintes illesztési felület figyelhető meg, ahol kis, függőleges vascsapok fészkei maradtak fenn. Ezek vagy egy következő lap, vagy még inkább egy lezáró párkány bekapcsolására szolgáltak. A másik lap egyik oldalsó