F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)

MAGYAR Károly: Adatok a budai István-torony kérdésköréhez

szereplő turris Istwanwar formula (ld. a Thuróczy-krónika 1746 utáni és későbbi kiadásai), mint történeti elnevezés nem létezik, hanem itt egyszerű félreolvasásról van szó. Ezzel szemben az eredeti kiadásokban a turris Istwanwr, azaz az Istwan úr tornya megnevezés fordul elő. (Spekner szerint hasonló helyzet feltételezhető egyébként egy másik, XVI. századi elbeszélő forrás, Szerémi kiadásánál is, azonban itt az eredeti kézirat megvizsgálására nem volt módja.)

10 A torony első, nevesített említése egyébként csak 1434-ből, Zsigmond egy Bázelben kiadott okleveléből ismert, eis turrim condam ducis Stephani alakban. Mindebből következik, hogy csupán a források alapján István herceggel vagy (mû kapcsolatban a helyszínen pusztán egyetlen objektummal, toronnyal kell számolnunk, s egyáltalán nem épületegyüttessel, „várral". Bár az is igaz, hogy az elvetendőnek ítélt kiadási formula sem támasztotta volna ezt alá, hiszen - szó szerint - az is csak egy toronyra vonatkozott.

11 A másik említésre méltó tény, hogy az István-torony megmaradt földszinti helyiségében, annak 10. Ld. erről részletesen SPEKNER 2002. 403-404; a helyszínre vonatkozó forrásrészleteket korábban összegyűjtve BALOGH 1966. 71-72. (a kritizált forráskiadásokat idézve!) Szerémi kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy nála István neve három esetben még „haragos" jelzővel ellátva is szerepel, pl.: „...et reclusenmt eum in thurrim Stephani Haragos in loco duro etforti," (BALOGH 1966. 72). 11. GEREVICH maga is észlelte az általa ismert forrásokban szereplő „vár" és torony elnevezés között feszülő ellentétet, s ezt helyenként megpróbálta feloldani. GEREVICH 1955b. 265. GEREVICH 1966. 183-184. Ebben a kérdésben azonban egyáltalán nem volt következetes, ld. pl. az 5. jegyzetben szereplő helyet ugyancsak az utóbbi munkájából. Önmagában persze a „vár" megjelölés a toronyra is vonatkozhatott volna. Jelen témánktól függetlenül úgy tűnik, még a budai palota estében is előfordult, hogy annak bizonyos kisebb egységét „vár" elnevezéssel illették, legalábbis a középkor végén. Ld. pl. Szerémi leírását az 1530-as ostrom kapcsán: „...juxta infra rippam Vizwar arás Budensis.", ill. később Szamosközy említését hasonló formában „Igen erős vízvára vala, felső várbul az Dunára nyúlt alá; nagy bástyái egybe szolgálnak." (Idézi BALOGH 1966. 87). A fentiek alapján úgy tűnik, „Vízvár" alatt a palota ma Keleti falszorosnak vagy Öntőház udvarnak nevezett részét érthették. Ettől viszont meg kell különböztetni a Víztornyot vagy Vízi tornyot (une tour qui estait la garde áe l'eaue de la ville - Montpellier püspöke, 1541; la Torre délie aque -A. Mazza, 1541; stb.), amelyre vonatkozó adatokat Balogh ugyancsak a „Vízvár" címszó alatt gyűjtött össze (BALOGH 1966. 87-88)! Az István-torony és környezete Schön metszetén (Í541)