F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
MAGYAR Károly: Adatok a budai István-torony kérdésköréhez
DNy-i fala mentén XIII. századi jellegű leletanyag került elő. A sziklafelület itt meredeken letörik, s közte és a toronyfal között árokszerű mélyület keletkezett. Gerevich szerint ezt az árkot „...már korábban, de legkésőbb az építkezés idején fel kellett tölteni. Ebben a feltöltésben csak bekarcolt fehér áru cserépdarabjai voltak és egy ötvös öntőforma töredéke. Ennek alapján a föltöltés legkésőbb a XIV. század első felében megtörténhetett." 12 A szerzővel ellentétben úgy vélem, a feltöltés semmiképpen nem kerülhetett a torony építése előtt a helyére, mert azt a meredek sziklafal mellett semmi nem tartotta volna meg az erózió ellenében. Ezzel szemben magam is azon a véleményen voltam és vagyok, hogy a feltöltés a toronnyal együtt keletkezett. Ebből az következne, hogy a benne lévő, az építéshez képes korábbinak tűnő („XIII. századi jellegű") leletanyaga másodlagosan, átforgatva, a XIV. század első felében került helyére. 13 Kérdés azonban, hogy e viszonylag korai anyagot tartalmazó feltöltés valóban másodlagos pozícióban volt-e? „Igen, bizonyosan" - válaszolhatnánk a fentebb leírtak szerint, hiszen a toronyhoz közvetlenül kapcsolódó palotaszárny 1333-nál korábban nem épülhetett, következésképpen nem korábbi a torony sem. (Persze az sem tartható kizártnak, hogy a bekarcolt díszű fehérkerámia áru még az 1330-as években is használatban volt!) A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. A torony E-i sarkából kiinduló falazat (Gerevich rajzain „E"-vel jelölve) 14 és annak folytatásában az „L" alakú palotaszárny Ny-i falának azonossága - ami a két építmény egykorúságát is jelentené - ha valószínű is, de korántsem tökéletesen bizonyos. A két fal, illetve falszakasz csatlakozását sajnos a barokk palota déli homlokzati fala elvágja, aminek azért van jelentősége, mert úgy tűnik, hogy a „vágás" két oldalára eső falazatok némiképp eltérő vastagságúak, s a helyszínrajzok tanúsága szerint külső, nyugati síkjuk nem esik egybe! Mindehhez észrevételezhetünk még egy anomáliát. Az „L" alakú épületnek a „vágástól" északra eső részén az egyes helyiségeket (I. - II. - III., VIII., és a LX. északi oldalán 15 ) elválasztó közfalak alapozással 12. GEREVICH 1966. 155. Sajnos az e helyről előkerült lelctanyag az említésen túl nem került publikálásra. Gerevichet az öntőformára vonatkozóan megcsalta az emlékezete, mert csak egy sokkal kevesebb keltező erővel bíró öntőtégely töredékét találták meg. Ezt a helyszín feltárását végző Holl Imre volt szíves közölni velem egyben átadva ide vonatkozó, 1952-es kézírásos naplójának fénymásolatát. Segítségét ezúton is köszönöm! Sajnos a I3TM leltározott anyagában az öntőtégelyen kívül egyéb kerámiaanyag nem található! 13. MAGYAR 1997. 103. 14. GEREVICH 1966. 121 156. kép, 131 174. kép, 156 157. kép 15. GEREVICH 1966. 132. A királyi palota ábrázolása az István-toronnyal Hallart-Wening metszetén (1684)
