F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
RITOÓK Ágnes: Szempontok a magyarországi templom körüli temetők elemzéséhez
mok építésétől nem függetlenül terjedt cl. 7 A legkorábbi rendelkezések, melyek előírják a templomba/köré való temetkezést, a Karoling korban születtek. 8 Határpontnak szokás tekinteni Nagy Károly 786. ill. 810/813. évi kapituláréit, melyek kötelezővé tették a pogány temetők felhagyását és a templom körüli temetkezést 9 - ezek azonban csak a szászokra és a szász területekre vonatkoztak 10 . A 895-ben tartott triburi zsinat foglalkozott először részletesebben a temetkezések kérdéskörével: 25. kánonjának kivonata szerint „Ha lehetséges, a halottakat a templom mellé temessék". 11 A temetkezőhely kiválasztásának szabadságát még 1200 körül sem korlátozták. 12 Ez a - különböző megszorítások miatt tulajdonképpen részleges 13 - szabadság azonban már a keresztény ember szabadsága volt, aki az illetékes plébániát kielégítve, más egyház temetőjét is választhatta végső nyughelyéül. 14 A templomok körül létrejött temetők körülkerítésének szándéka közel egyidős magával a temetővel. 15 Kezdetben (s gyakorta később is) gyakorlati szempontokkal, azaz az állatok garázdálkodásának megakadályozásával indokolták. 16 Az így körülkerített terület azonban elhelyezkedéséből következően új, többes tartalommal töltődött meg: megáldott földje éppúgy, mint az épület, melyhez kapcsolódott, nem evilági hatalmak védelmére bízott asylum, menedékhely lett. 17 Az írott források alapján a templom körüli temetők kialakulásának folyamata Európa keresztény területein aX. századra teljesedett ki: a templom körüli térséget külön is felszentelték, s a továbbiakban ide csak keresztények temetkezhettek. 18 A szent területet övező kerítés (sánc/árok/fal) a továbbiakban valós, mindenki számára érzékelhető formában jelölte ki a világi és egyházi hatalom illetékességének határait. 19 Az a követelményrendszer, amely a keresztény temetőket egészen a kora újkorig jellemezte, tehát éppen a honfoglalás korára körvonalazódott. A templom körüli temetkezés magyarországi meghonosodása kapcsán a szabolcsi, a tarcali és az esztergomi zsinat határozataira szokás hivatkozni. A szabolcsi zsinat (1092) vonatkozó cikkelye általánosan kötelező érvénnyel, büntetés terhe alatt írta elő, hogy a halottakat az egyház mellé kell temetni (25.). A tarcali zsinat (1100. körül) szankciók nélküli rendelkezése enyhébb és árnyaltabb: „A keresztények temetői a templomok körüli térségben legyenek" (73.). Az esztergomi zsinaton (11041112/13 20 ) már megjelölték azokat a vétkeket, melyeknek büntetéseképp az elkövetőt nem hantolhatták el ezekben a temetőkben (9-10.). 7. HASSENPFLUG 1999. 63. A szerző több alkalommal is felhívja a figyelmet arra, hogy e folyamat részletei (az „előképek") igen kevéssé, inkább csak általánosságokban ismertek, kutatásuk a jövő feladata. 8. HASSENPFLUG 1999. 61. 9. FEIIRING 1979. 559; FEHRING 1987. 78. 10. HASSENPFLUG 1999. 61. 1 langsúlyozza, hogy ebben az esetben különleges jogi aktusról van szó. 11. HASSENPFLUG 1999. 62. 12. HASSENPFLUG 1999. 63. és 317. jegyzet. 13. A templomon belüli temetkezés tiltása, ill. korlátozása; a házastársak együvé temetkezési kötelezettsége: SZUROMI 2002. 103-105. 14. SZUROMI 2002. 80. 15. A nem templom körüli temetők körülkerítésére vonatkozó adattal a nyugat-európai szakirodalomban nem találkoztam, de ez talán csak a szerző tájékozatlanságára utal. Magyarországon több köznépi temetőt övező árkot is feltártak: SZABÓ János Győző: A honfoglaláskori temetőárkok kérdéséhez. Jelentés a káli (Heves m.) ásatásokról. ArchErt 97 (1970). 264271. 16. Ro DWELL 1989. 152; DANIELL 1998. Ill a XIII. századi statútumokat idézve részletezi az állatok kártevéseit is. 17. Hincmar, reimsi érsek (840-882) megkövetelte a temetők körülkerítését, hogy azokat menedékként is lehessen használni. Idézi: HASSENPFLUG 1999. 69. 18. TREFFORT, Cécile: Du cimiterium christianorum au cimetière paroissiale. Évolution des espaces funéraires en Gaule du VI e au X e siècle. In: Cimetière 61. 19. A cintermek egyéb, „nem rendeltetésszerű" használatára a középkorban: DANIELL 1998. 112-114; RODWELL 1989. 148. 20. Korai Magyar Történeti Lexikon. Budapest 1994. Kálmán. További irodalommal.
