F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)

GRYNAEUS András: A magyarországi dendrokronológiai kutatás eredményei és új kérdései

érdekesek, mert egy viszonylag kis, de folyamatosan lakott terület vizsgálata vált lehetővé a 2002-es esztendőben. Az ordacsehi lelőhely 544/703. objektumának gerendáiban megőrzött évgyűrűvastagságok egymással összehasonlíthatók voltak, de a hasonlóság mértéke nem volt magas, sőt két adatsort nem is sikerült megbízhatóan összehasonlítani a többivel. Ebből arra következethetünk, hogy a felhasznált fák nem egymás közelében nőttek, azaz a kút készítésekor a faanyagot nagy területen kivágott, és a sok helyről az építés helyére szállított alapanyagból készítették. Ez a kút készítőinek erdő- és fagazdálkodásáról ad új ismereteket, mert vagy ún. szálaié fakitermelést folytattak, azaz az erdőből a nekik éppen kellő méretű és alakú fát vágták ki. Vagy elképzelhető, hogy a település közelében (már) nem volt összefüggő és építőanyag kitermelésére használható erdő. Elvileg elképzelhető az is, hogy a fák egymáshoz közeli, de nagyon extrém körülmények (pl. talajvíz mennyisége, kitettség, árnyékoltság, hőmérséklet) között éltek, és ez okozza az eltérő mértékű növekedést, de ennek ellentmond az a megfigyelésünk, hogy az egyes fák évgyűrűinek egymásutánisága egyenletes, szabályos, extrém kilengésektől mentes, ami kiegyensúlyozott körülményekre és több, azonos erejű, egyensúlyban levő növekedést meghatározó tényezőjű termőhelyre utal. Ordacsehi 544/703 f. Quercus robur L. 1000 r évgy ű rűvastagság 100 10 Kód: 0139003a q 1000 ' i " 'I I I I I U I I I I I I I I I II I I I I I I I I I I I I I I I I I I ! 1 I I I I I I I I I II I I i I I I I I H I I 100 10 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 9. ábra A 9. ábrán az egyik felső gerenda évgyűrűvastagság-képe látható, amely azért érdemel figyelmet, mert a viszonylag szabályosan növő fa évgyűrűvastagságai az ábrázolt (és a gerenda évgyűrűiben megőrzött) szakasz 50. évét követően hirtelen és tartósan megugrottak. Ezt a jelenséget a szakirodalomban „Clearing effect"-nek nevezik, mely azt a folyamatot jelenti, amikor a környező fák kivágása miatt a korábban alászorult helyzetben levő fa a rendelkezésére álló, a korábbinál lényegesen több fény, levegő, víz és tápanyag következtében hirtelen ugrásszerű növekedésbe kezd. Azaz a gerenda évgyűrűszerkezete egy jelentősebb erdőirtás, és esetleg ehhez kapcsolódó település-szerkezeti változás (új falvak megjelenése, bővítése) nyomát őrizte meg, amely Kr.e. 346-ban történt. (Elképzelhető, hogy nem emberi beavatkozás, hanem egy komoly erdőtűz miatt semmisült meg a fa „konkurenciája". Ennek ellentmond az a tény, hogy a felhasznált és vizsgált fa évgyűrűszerkezetében semmi nyomát nem leltük károsodásnak, sérülésnek.)