F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)

SZENDE Katalin: Ital vagy pénzpótlék? Borhagyatékok a soproni és pozsonyi középkori végrendeletekben

a XVI. század végén évente 80-100.000 hl-t exportáltak a Dunán nyugat felé; vagy hogy az 1580-as években, Bécsben évi 45.000 hl-t mértek ki, ez a mennyiség igencsak jelentősnek mondható.

9 Hogy még közelebbi adatokat idézzünk: Zimányi Vera becslése szerint a XVI. század végén Nyugat-Magyarországról évente mintegy 20.000 hl bort exportáltak,

10 egy 1566/67-ből származó, szokatlanul részletes soproni számadás pedig 8400 hl nagyban eladott borról tudósít, amelyből 6300 hl-t szállítottak külföldre.

11 A két előbbi adat összevetése azt mutatja, hogy a Nyugat-Magyarországról exportált bornak mintegy egyharmada származott Sopronból. Pozsonyban legalább ugyanakkora mennyiségű bort termeltek, mint Sopronban.

12 Az 1435. évre Frantisek Kalesny 15.355 hl-rel számol.

13 Ehhez járult még a város közelében fekvő falvak és mezővárosok (Szentgyörgy, Bazin, Modor, Dévény, Rácsa) termése, ahol a pozsonyiak extraneus-okként szintén jelentős szőlőbirtokokkal rendelkeztek. A legádázabb versengést a két város között éppen gazdasági szerkezetük hasonlósága okozta. Az Alsó-Ausztrián át nyugat felé szállítható bor mennyiségét osztrák oldalról igen erősen korlátozták, de még a jóval nagyobb befogadóképességű északi (sziléziai, morva és lengyel) piacok irányában is igen erős konkurenciaharc volt a kereskedők között. A nyugat-magyarországi városok közötti gazdasági versenyfutás alakulásáról legjobban az egyes közösségek javára kiadott kiváltság- és uralkodói parancslevelekből tájékozódhatunk. Bár időnként a kisebb helyek is részesültek komoly kedvezményekben, hosszú távon a küzdelem mégis az erősebb és földrajzilag kedvezőbb helyzetben levő fél javára dőlt el. így Sopron is rendszeresen alulmaradt és védekező politikára kényszerült az erősebb Pozsonnyal szemben.

14 A két említett várossal ellentétben Eprejesen a település földrajzi fekvése miatt a szőlőművelésnek nem voltak régi időkre visszatekintő hagyományai. Az ottani lakosok kapcsolata a borkereskedelemmel elsősorban a tokaji borvidék felemelkedéséhez kapcsolódott. Az északkelet—magyarországi városok lakói már korábban is részt vállaltak a Lengyelország felé menő tranzitforgalom bonyolításában. Ezen felül a 15. század végétől - amint azt Gecsényi Lajos mellett éppen Kubinyi András kutatásai bizonyították - Tokaj-Hegyalján szőlőskerteket kezdtek vásárolni, hogy az ottani borral nagyobb haszonnal kereskedjenek.

15 Ahogy azonban a továbbiakban látni fogjuk, a személyes fogyasztás szempontjából a sör sokkal fontosabb volt számukra. 9. LANDSTEINER, Erich: Weinbau und bürgerliche Hantierung. Weinproduktion und Weinhandel in den landesfürstlichen Städten und Märkten Niederösterreichs in der frühen Neuzeit. In: Stadt und Wein H. Hrsg. Ferdinand OPPL. Linz 1996. 17-50, itt különösen 28-29. A termelés fluktuációjáról, soproni bordézsmajegyzékekct is felhasználva uő: The Crisis of Wine Production in Late Sixteenth-century Central Europe: Climatic Causes and Economic Consequences. Climatic Change 43 (1999). 323-334. 10. ZlMÁNYi, Vera: Economy and Society in Sixteenth and Seventeenth-century Hungary (1526-1650). Budapest 1987. 27. 11. HÁZI Jenő: Az 1566. évi soproni borkereskedelem. Soproni Szemle 13 (1959). 151-157, 288. 12. Vö. BADURÍK, Jozef: Westslowakische Städte und der Weinbau im 13-15. Jahrhundert (mit besonderer Beachtung von Bratislava/Pressburg und weiteren kleinkarpatischen Weinstädten). In: Stadt und Wein. Hrsg. Ferdinand OPLL. Linz 1996. 85-98. 13. KALESNY, Frantisek: Über den Weinbau und den Weinverkauf in Pressburg bis Ende des 15. Jahrhunderts. In: Städte im Donauraum. Sammelband zum 700. Jahrefeier des Stadtgrundprivilegs von Preßburg 1291-1991. Hrsg. Richard MARSINA. Bratislava 1993. 184-196, itt: 189. 14. Részletesebben: SZENDE, Katalin: Beziehungen zwischen Preßburg und Ödenburg im späten Mittelalter. In: Städte im Donauraum Sammelband zum 700. Jahrefeier des Stadtgrundprivilegs von Preßburg 1291-1991. Hrsg. Richard MARSINA. Bratislava 1993. 135-148, kül. 142-143, továbbá uő: Sopron kapcsolatai közeli és távoli városokkal a késő-középkorban. In: A város térben és időben. Sopron kapcsolatrendszerének változásai. Szerk. TURBULY Éva. Sopron 2002. 55-80, itt: 70-71. 15. KUBINYI, András: Weinbau und Weinhandel in den ungarischen Städten im Spätmittelalter und in der frühen Neuzeit. In: Stadt und Wein. Hrsg. Ferdinand OPLL. Linz 1996. 82. Ld. még GECSÉNYI Lajos: Városi és polgári szőlőbirtokok a Hegyalján a XV. és XVI. század fordulóján. Agrártörténeti Szemle 14. 3-4. sz. (1972), és DRASKÓCZY István: Borkereskedelem a 15-16. század fordulóján. Kassa kiváltságai és borkereskedelme. In: Borok és korok. Bepillantás a bor kultúrtörténetébe. Szerk. BENYÁK Zoltán, BENYÁK Ferenc. Budapest 1999. 99-114, 325-330.