F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
SZENDE Katalin: Ital vagy pénzpótlék? Borhagyatékok a soproni és pozsonyi középkori végrendeletekben
Mit tehetünk hozzá a végrendeletek alapján a fent vázolt képhez? Erre a kérdésre akkor tudunk válaszolni, ha a borhagyatékokat, valamint az ezeket hátrahagyó végrendelkezőket és az általuk megnevezett kedvezményezetteket áttekintjük. 16 II. A borhagyatékok í. Az örökhagyók Az örökhagyók körének meghatározásához a végrendeletek keletkezésének és fennmaradásának gyakorlati módját kell a három vizsgált városban röviden összefoglalnunk. 17 Sopronban az 1393. és 1526. közötti időszakból összesen 314 végrendelet található, amelyek közül a korábbiak két párhuzamosan futó, általános tartalmú városi könyvben, míg a későbbiek (az 1470-es évek után) különálló, pecsétes oklevelek formájában maradtak fenn. 18 Pozsonyban, ahol a városi kancellária lényegesen jobban szervezett volt, fordított helyzet állt elő: néhány egyedi oklevél után, amelyek jórészt frissen bevándorlóit polgároktól származnak, az 1420-as évek végétől egy külön erre a célra elkülönített Protocollum Testamentorum-bz jegyezték be a végakaratokat. Az első ilyen kötet 843 testamentumot tartalmaz, és további 40 darabot őriz Pozsony város levéltára. 19 Ez az összesen csaknem 900 végrendelet a legnagyobb ilyen jellegű kompakt forrásegyüttes a Kárpát-medencében. Végül az eperjesi 123 testamentum egy fél évszázaddal később kezdődő, és kevésbé rendszeres városi adminisztrációs gyakorlat eredményeként maradt fenn, ahol minden végakarat egy-egy különálló, formailag sem mindig egységes elveket követő oklevelet alkot. 20 Számításaim szerint az írásos végrendeletet tevők aránya a város felnőtt összlakosságához képest Sopronban 6,3%, Pozsonyban 10,4%, Eperjesen pedig kereken 6%-ot tesz ki. A végrendelkezők között a városi társadalomnak csaknem minden rétegét megtalálhatjuk, de természetesen a mobilisabb és az írásbeliség alkalmazásának magasabb fokához szokott városlakók (kereskedők, kézművesek, és Sopronban a papok is) jóval a városban elfoglalt számarányuk felett képviseltették magukat, míg a szőlőbirtokukból (Eperjesen gabonatermesztésből) élő gazdapolgárok valamint az alacsonyabb rétegek képviselői ritkábban fordulnak elő. 21 A végrendelkezők összességéből most azok az örökhagyók érdekelnek bennünket, akik egy vagy több tétel borról is végrendelkeztek (1. tábla). Arányuk Sopronban volt a legmagasabb (24,5%), Pozsonyban kereken 20%-ot képviseltek. Eperjesen borról mindössze két testáló intézkedett, a táblázatban feltüntetett többi végrendelkező (akik így összesen 11%-ot tesznek ki) sörről rendelkezett. Ezek a százalékos értékek alacsonyabbak, mint amekkora hányada az adott városok lakosságának szőlőműveléssel (illetve sörfőzéssel) foglalkozott. 16. Ahol más munkára nem hivatkozom, az idézett adatok az Otthon a városban. Urbanizáció, társadalom és anyagi kultúra a későközépkori Sopronban és Pozsonyban a végrendeltek tükrében c. PhD disszertációm (ELTE, Budapest, 2000.) megírásához készített adatbázisból származnak. 17. SZENDE Katalin: A magyarországi városi végrendeletek helye az európai joggyakorlatban (Sopron, Pozsony és Eperjes példája). Soproni Szemle 53 (1999). 343-356. 18. HÁZI Jenő: Sopron szabad királyi város története II/l. Sopron 1930 és 11/2. Sopron 1931 valamint néhány darab a sorozat további köteteiben, passim. 19. Pozsony Város Levéltára (Archív Mesta Bratislavy) Protocollum Testamentorum I. B 4n -1, = Df 277056 (a továbbiakban PT). 20. Df 228703-229701 passim. Ld. még IVÁNYI Béla: Eperjes szabad királyi város levéltára. Szeged 1931. passim, a végrendeletek szövegének változó szempontok szerinti kivonatos közlésével. Fennmaradt Eperjesről egy végrendeleti könyv is, de ez csak válogatást tartalmaz az 1474-gyel kezdődő évek egyházi vonatkozású hagyatékaiból. Vö. IvÁNYI Béla: Eperjes város végrendeleti könyve. Történelmi Tár 10 (1909). 438-449. 21. Az itt közölt adatokat Otthon a városban. Urbanizáció, társadalom és anyagi kultúra a késő-középkori Sopronban és Pozsonyban című disszertációm adatbázisában dolgoztam fel.