F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
LASZLOVSZKY József: Királyi palota, ferences kolostor és városi település (Gondolatok a későközépkori Visegrád településfejlődéséről)
met érdemlő jelenség a visegrádi topográfiai helyzet értelmezésénél, de még inkább annak tartható, ha tekintetbe vesszük az alapítások kronológiai, történeti vonatkozásait. A budai Zsigmond templom alapítása, és még inkább elkészülte (avagy a későbbi alapításra vonatkozó adat) közvetlenül megelőzi a visegrádi ferences kolostor alapítását. Ez utóbbi épület tehát akkor létesült, amikor az udvar már végérvényesen Budán tartózkodott, és Visegrádnak új, kialakulófélben levő funkciója volt. Az alapítás körülményeit tovább bonyolítja az is, hogy a korabeli obszerváns ferences alapítások között egyedül áll Visegrád mint királyi intézmény. 22 Külön érdekessé teszi ezt a tényt az is, hogy a budai ferences kolostor ugyanakkor csak Zsigmond halála után kerül az obszervánsokhoz. 23 Ez utóbbi kérdés, valamint az, hogy milyen okok indíthatták az uralkodót arra, hogy éppen ezt a rendet telepítse le palotája közvetlen szomszédságában, még további vizsgálatokat igényel, és egyúttal az is megválaszolásra vár, hogy milyen külföldi párhuzamokkal számolhatunk egy ilyen topográfiai elrendezésnél, illetve az obszerváns ferencesek és egy uralkodói palota kapcsolatánál. Figyelembe véve Zsigmond király rendkívüli utazási kedvét 24 , és azokat a kutatási eredményeket, amelyek a külföldi példák közvetlen vagy közvetett átvételére utalnak, egy további ilyen vizsgálat mindenképpen szükséges a téma árnyaltabb kidolgozásánál. 25 Következtetések A visegrádi ferences kolostor építészettörténeti vizsgálata és a legújabb ásatási eredmények egyértelműen bizonyították, hogy a királyi palota és az obszerváns kolostor építéstörténete párhuzamos, minden jelentős palotaépítési és átépítési hullámhoz kapcsolódik egy hasonló korszak a kolostorban a Zsigmond-kori alapítástól kezdődően. Egyben a topográfiai vizsgálatok egyértelműen tisztázták azt is, hogy a kolostor a korábban a városi településhez tartozó részen épült fel. Úgy tűnik, hogy ezzel a királyi palota és a város között kialakult egy átmeneti hatalmi zóna, amely felé a király általában terjeszkedik, de nem feltétlenül direkt módon a palotához tartozó királyi területet hoz létre, hanem királyiegyházit. Ez Budán is megfigyelhető, ahol a már korábban létrejött ferences kolostor ennek a zónának eleve fontos eleme. Ott a királyi terjeszkedés a korábbi városi település rovására a Szt. Zsigmond templom esetében figyelhető megjól. Mindkét esetben az átmeneti zóna jellegzetessége az, hogy királyi alapítású egyházi intézmények jöttek létre, amelyek speciális szerepet játszanak az uralkodó vallási életében, az egyházi év egyes napjain külön kiemelkedő liturgiával, illetve más körülmények között a kolostor, mint az uralkodó lelki-vallásos életének helyszíne jelenik meg. Ebben az összefüggésben az obszerváns ferencesek, mint a kolostori élet egyszerű, aszkétikus elemeit hangsúlyozó szerzetesi közösség éles ellentétben vannak a palota királyi kápolnájának az udvar pompájához igazodó, gyakran hivalkodó gazdagságával. A királyi pompa és az aszkétikus szerzetesi közösség furcsa kettőssége évszá22. ROMHÁNYI 2000. 73, 128. 23. ROMHÁNYI 2000. 16. 24. ENGEL Pál: Az utazó király: Zsigmond itineráriuma. In: Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. Tanulmányok. Szerk. BÉKE László, MAROSI Ernő, WEHLI Tünde. Budapest 1987. 70-92; CSERNUS Sándor: Francia források Zsigmond párizsi tartózkodásáról (1416. március). In: Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk. KOSZTA László. Szeged 1995. 103-140; Itinerar König und Kaiser Sigismunds von Luxemburg. 1386-1437. Unter Mitarb. von Thomas KEES. Eingeleitet und hrsg. von Jörg K. HOENSCH. Warendorf 1995; BÁRÁNY Attila: Anglo-IIungarian Relations in the Later Middle Ages, 1301-1437. PhD Disszertáció. Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi kar, Történelmi Intézet. Debrecen 2000. 151-172; uő: A joint effort for a new Europe in the early fifteenth century: political relations between Sigismund and Henry V of England. In: Das Zeitalter König Sigismunds. Hrsg. Tilmann SCHMIDT, Péter GUNST. Debrecen 2000. 83-103. 25. MAROSI Ernő: Zsigmond király Avignonban. Ars Hungarica 1 (1984). 11-27.; BuzÁs Gergely: A Szent Zsigmond templom kőfaragványai. Bud. Rég. 33 (1999). 51-67.
