F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
LASZLOVSZKY József: Királyi palota, ferences kolostor és városi település (Gondolatok a későközépkori Visegrád településfejlődéséről)
zadok óta létező duális rendszer volt 26 , a XV. század első harmadában egy ilyen szerepet feltétlenül hitelesen tudott megvalósítani a ferences mozgalom egyre nagyobb jelentőségre szert tevő obszerváns ága. Visegrád esetében a kolostor összekapcsolása a királyi palotával, és egyfajta átmeneti zónaként való megjelenítése az udvar és a város között azt is jelenthette, hogy Zsigmond és az őt követő uralkodók számára egyfajta találkozási zónát is nyújtott a király és a városi polgárok között. Ez a zóna, és maga az épület alkalmas volt arra, hogy egyszerre jelentős tömegeket, a város lakosságának nagy részét befogadja. Ugyanakkor a ferencesek épületét egyszerre érezhette magáénak a király mint imádkozó helye és saját alapítása, és a polgárok is mint a városi lakosság pasztorációjával kiemelten foglalkozó koldulórendi közösség támogatója és egyben ezen lelki gondozás célközössége. A visegrádi kolostor régészeti feltárásának eredményei és az abból levonható építészeti következtetések egyértelműen bizonyították ennek az összetett hatalmi és egyházi viszonyrendszernek a meglétét. A palota, a kolostor és a városi település építészeti, topográfiai helyzete, a budaihoz hasonló rendszer és az európai párhuzamok egyértelművé teszik, hogy a királyi palotához hasonlóan a koncepció hátterében Zsigmond királyt láthatjuk, és az ő általa alapvetően kialakított rendszert vette át, részben módosította Mátyás király, illetve a Jagelló-korszak. A kolostor többi részének feltárása nyújthat további adatokat ahhoz, hogy milyen egyéb elemeit figyelhetjük meg ennek a rendszernek, a városi topográfiai kutatások pedig pontosíthatják ismereteinket a visegrádi polgárság vallási életének színtereiről. 26. KLANICZAY Gábor: Az uralkodók szentsége a középkorban. Magyar dinasztikus szentkultuszok és európai modellek. Budapest 2000. 202-286; KLANICZAY Gábor: Holy Rulers and Blessed Princesses. Dynastic Cults in Medieval Central Europe. Cambridge 2002. 195-395.
