F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)

LASZLOVSZKY József: Királyi palota, ferences kolostor és városi település (Gondolatok a későközépkori Visegrád településfejlődéséről)

közvetlen párhuzamaikat. Az átépítés a XVI. század első évtizedére tehető ezek alapján, a kolostor pusztulása pedig 1541. után zajlott le lassú folyamatként.

10 A pusztuló település lakói ekkor még temetkező helynek és építőanyag nyerőhelynek használták a kolostort, majd az omladékréteg teljesen befedte a romokat.

11 Az 1990-es évek második felében tovább folytatódó ásatások jórészt befejezték a kolostorszárny felszínre hozását. Ezzel egyidejűleg a kolostor kerengőudvarában lehetőség nyílott arra, hogy mély szondákkal megvizsgáljuk a ferencesek előtti időszak emlékeit. Mintegy másfél-két méterrel a XV. századi udvarszint alatt kerültek elő egy nagy, mesterséges feltöltési réteg alól a XIII. század végi, XIV. század eleji preurbánus, majd városias település lakóházainak jórészt elpusztult maradványai gazdag, korabeli leletanyaggal. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a palota ásatása során felszínre került hasonló korú maradványokkal együtt, valamint a palotakert ásatásai során feltárt épületmaradványokat is értelmezve felvázolhassuk a terület városi fejlődésének legfontosabb topográfiai jellegzetességeit.

12 Az ásatások második szakaszával párhuzamosan megkezdődött a leletanyag feldolgozása is, és elsősorban a faragott kőanyag egy részének elemzése már lényeges új eredményeket is hozott. A boltozatokon kívül további épületszerkezeti részeket lehetett azonosítani, és ezek is megerősítették, hogy a két legfontosabb építési fázis a Zsigmond-korra és a Jagelló-korra tehető. A kerengő árkádíveinek elemzése és rekonstrukciója Zsigmond király budai és pozsonyi építkezéseire utaltak mint párhuzamokra. Emellett nyíláskeretrészletek és egy kandalló darabjai őrződtek meg a kolostornak ebből a periódusából. Ugyanakkor a faragott kövek egy része egyértelműen bizonyította, hogy a Mátyás korban is történt építészeti beavatkozás a kolostorszárnyban, amelyre vonatkozó egyértelmű írott forrással eddig nem rendelkeztünk. Egy 1473. március 18-án keltezett, Mátyás által IV. Sixtus pápához írott kérelem utalt ugyan az uralkodó terveire, de ennek konkrét építészeti vonatkozásait korábban nem ismertük. A feldolgozott kőanyag egy csoportja - elsősorban nyíláskeretek darabjai - bizonyították, hogy Mátyás uralkodása alatt nem csupán a palotán hajtottak végre nagyszabású átalakításokat, hanem a ferences kolostort is érintették az építkezések. Ezek léptéke ugyanakkor sokkal kisebb lehetett, mint a palota esetében, inkább csak javításokra, kisebb átalakításokra gondolhatunk. A kőanyag feldolgozása, és a kerengőboltozat újabb rekonstrukciója egyúttal azt is megerősítette, hogy a Jagelló-korban következett be a kolostor legnagyobb mértékű átalakítása, amelynek eredményeként igényes kivitelű, nagyszabású épületegyüttes jött létre.

13 Újabb régészeti kutatások a kolostor területén Mindezek a kutatási eredmények lehetővé teszik azt is, hogy röviden összefoglaljuk a kolostor történetével kapcsolatban felmerülő néhány problémát, különösen az alapítás előzményei, az esetleges előképek és a topográfiai kérdések kapcsán, különös hangsúlyt helyezve ugyanakkor arra a kérdésre, hogy milyen egymásrahatás figyelhető meg a palota, a város és a ferences kolostor között. Ehhez szükséges azonban, hogy a legutolsó ásatási időszakok néhány legfontosabb eredményét is bemutassuk, mivel ezekről még nem jelent meg előzetes jelentés. A keleti kolostorszárny feltárásának kétségkívül legjelentősebb részlete a káptalanterem-kápolna 10. Korábban is már valószínűleg egy időre elhagyták. HALÁSZ-MORDOVIN 2000. 232. 11. BuzÁs ET AL. 1994; BuzÁs ET AL. 1995. 12. SZŐKE Mátyás-Kocsis Edit-KovÁcs Annamária-LASZLOVSZKY József: Visegrád, ferences kolostor. In: Régészeti kutatások Magyarországon 1999. Szerk. MARTON Erzsébet, KISFALUDI Júlia. Budapest 2002. 264-265.; BuzÁs Gergely: Visegrád, ferences kolostor. In: Régészeti kutatások Magyarországon 2000. Szerk. KlSFALUDI Júlia. Budapest 2003 . 231; PÁLÓCZI HORVÁTH 1995-1997. 13. HALÁSZ-MORDOVIN 2002. 242-247.