F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)

KÁRPÁTI Zoltán: Adatok az óbudai Szent László kápolna topográfiájához

Adatok az óbudai Szent László kápolna topográfiájához Kárpáti Zoltán Immáron harminc éve, hogy Budapest történetének eddigi legnagyobb és legsokoldalúbb összefoglalása megjelent. A mai város késő középkori történetét bemutató II. kötet szerzője, Kubinyi András

1 Óbuda topográfiájának bemutatása során elsősorban az írott források felhasználására támaszkodhatott, szerényebb mértékben a régészeti adatokra. A szintén 1973-ban megjelenő, a régészeti eredmények alapján felvázolt helyrajzi összefoglalás térképmelléklete még igen hiányos képet mutatott.

2 Habár 1973-ra, illetve az 1980-as évek végére a középkori város legjelentősebb topográfiai elemeinek nagy részét azonosította a kutatás,

3 mégis a település részletes helyrajzának bemutatására ma sem vállalkozhatunk. Az egyházi épületeket tekintve sem teljes a lajstrom. A mára már kiszerkesztett alaprajzú Szent Péter, a korai prépostsági templom,

4 az Anjou-kori Szűz Mária titulusú utóda, a ferences barátok kolostora és a klarissza apácák zárdája, a királynéi vár kápolnája, a Szent Margit plébániatemplom helye ismert. Behatároltnak tekinthetjük a romantikával átszőtt, terjedelmes és színes kutatástörténettel rendelkező Fehéregyháza elhelyezkedését. De keressük a helyét, maradványait az egyházi városrészben lévő temetőkápolnának a kanonoki házak között álló Szent István kápolnának, a ferencesek közelében épült Szent Katalin kápolnának. Óbuda középkori történetéről szóló szakirodalomban ellentétes vélemények alakultak ki a Szent László templom helyének meghatározása tekintetében is.

5 A templom létezéséről fennmaradt egyetlen forrás adatai nem elégségesek ahhoz, hogy a középkori Óbudáról kialakult topográfiai képbe pontosan elhelyezhessük. 1413. május 18-án az óbudai tanács által kiadott oklevélből értesülünk arról, hogy az egyház szomszédságában vásárolt házas telkét adja el Mezősomlyói Mihály, domonkos provinciális György fia Péternek és Gergely litterátusnak, illetve feleségeiknek.

6 Az oklevélbe röviddel a kiállítását követő bejegyzés szerint a telek a Szent László kápolna előtt volt, amelyet a királynéi vár előtt lévőnek határoznak meg.

7 A leírás alapján egyértelmű, hogy az óbudai vár környékén kell keresnünk a kápolnát. Úgy vélem, az oklevél elsődleges informá1. KUBINYI 1973. 2. BERTALAN 1973. 99-112, 1. kép. 3. BERTALAN 1976. 31-35, ALTMANN Júlia: Újabb középkori várostörténeti kutatások Óbudán. Studia Pannonica 3 (1991). 71-79. 4. BERTALAN Vilmosné, megjelenés alatt. 5. GÁRDONYI 1945. 580; KUBINYI 1973. 11; KUBINYI 1994. 501. 6. „in vicinitatibus...ecclesie beati regis Ladislai ante Castrum Veteribudense." BTOE IU/1, no. 630; hibás regeszta in BÁRTFAI 1938. no. 120. 7. „in Veteribuda ante capellam sancti Ladislai regis." uo.