F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
MAGYAR Károly: Adatok a budai István-torony kérdésköréhez
csehországi királyi várban áll: Vimperkben és Zvíkovban (Klingenberg). Igaz, az újabb cseh kutatás hajlamos mindkettőt már a lakótorony, a donjon/obytná véz kategóriájába sorolni. 79 Zvíkov négyszögletes öregtornya, a Markomanka, vagy más néven Hlízová vëz m a vár belső, zárt, szabálytalan sokszög alakú palotamagjának déli-délnyugati sarkában áll, két épületszárny metszésében. 81 A toronyhoz északnyugatról a nyugati lakószárny, keletről a kápolna csatlakozik, mindkettő enyhe szögeltéréssel, miáltal a torony a palotamag egészéhez képest átlós pozícióban helyezkedik el. Ez az átlós helyzet délről, a fő megközelítési irányból azonban csak kevéssé érzékelhető, tehát nem beszélhetünk a torony „jégtörő" szerepéről. Ennek ellenére kétség kívül ellenőrzi a beszűkített megközelítési utat, mi több, a palotamag főbejáratát is, mely a nyugati szárny földszintjén nyílik. Maga a torony 82 12 x 12 m alapterületű, 3 méternél vastagabb falakkal. Máig két és fél szintje maradt fenn. Déli és nyugati oldalát kívülről tejes egészében púposkövek borítják, melyek az északi és déli oldalon azonban csak mintegy 7 m magasságtól indulnak. A földszinti tér nyugati és déli falában egy-egy keskeny lőrésablak nyílik, melyekhez belülről kifelé tölcséresen szűkülő ablakfülkék vezetnek. A keleti falban keskeny, folyosószerű átjáró vezet a kápolna irányába, illetve a kápolna előterébe. Az átjáró mindkét oldalán egy-egy kőkeretes ajtó helyezkedik el. A helyiséget kőbordákkal alátámasztott, téglából készült keresztboltozat fedi, melynek bordái a sarkokban egyszerű gyámköveken nyugszanak. A földszint és az emelet között nincs összeköttetés. Az emeleti helyiséget egy, az északi falban, az emelet magasságában nyíló bejáraton át lehet megközelíteni a nyugati szárny emeletének déli helyiségéből, amelynek padlószintje azonban valamivel alacsonyabban van a bejáraténál. A bejárat a fal vastagsága miatt itt is folyosószerű, külső és belső oldalán egy-egy kő ajtókerettel. A bejárati folyosó keleti oldalán a falban elhelyezett lépcső vezet a következő szintre. A bejárattal szemben, a déli falban a földszintihez hasonló lőrésablak, a nyugati falban azonban egy ennél jóval nagyobb méretű, gótikus mérműves ablak nyílik. Utóbbi megközelítését a fal vastagságában kialakított helyiségszerű ablakfülke szolgálja, két oldalán kő padokkal. (Ez az ablakforma, illetve ablakmegoldás az egyetlen olyan jegy, amely a „lakótorony" besorolást indokolhatja.) Mind a termet, mind a kis ablakfülkét bordás keresztboltozat fedi. 83 (A következő szintet a különböző leírások nem taglalják, az építészeti metszetekből csak annyi szűrhető le, hogy jelenleg felül nyitott, csonka tér.) A torony pontos keltezése, valamint a palota és a torony végső formájának kialakulása viták forrása a cseh szakirodalomban, legtöbben azonban az 1230-as 1270-es évek közötti időszakot, tehát nagyjából I. Pfemysl Ottokár (1198-1230), I. Vencel (1230-1253) és II. Premysl Ottokár (1253-1278) királyok nevével fémjelzett korszakot fogadják el. 84 A másik hasonló, korban talán fiatalabb, valószínűleg 1250-es évekbeli torony, a Vlckova véz Vimperk várában áll. 85 Elrendezése a váron belül 86 a „klasszikus", átlós típusnak megfelelő, ráadásul kiugró, csúcs pozícióban van a szabálytalan, trapéz alakú belső vár nyugati szegletében. Ebben az esetben viszont ez a legvédettebb pont, mivel egyrészt távol esik a vár északra nyíló főbejáratától, másrészt nyugatról meredek, sziklás hegyoldal teszi nehezen megközelíthetővé. Az ugyancsak négyzet alaprajzú torony oldalhosszúsága valamivel nagyobb az előbbinél: 12,6 m. Falai törtkőből készültek. Földszinti helyiségének - újabb kialakítású? - ajtaja északkeletre néz, míg 79. DURDÍK 2000. 117-118 alaprajzzal és axonometrikus tömegvázlattal. 80. A torony ezt a nevét a púposköves (párnakváderes) borításáról kapta (DURDÍK 2000. 634), a hlízovy ugyanis „gumós"-t jelent. 81. A vár fekvésére ld. MENCLOVÁ 1972/1. 101/122. ábra, a torony elhelyezkedésére a palotamagon belül uo. 212/289. ábra 213/290. ábra, ezeket az ábrákat utóbb több szerző is átvette hivatkozással vagy anélkül. 82. MENCLOVÁ 1972/1. 102; KUTHAN 1975. 82-83; DURDÍK 2000. 634. 83. Megjegyzendő, hogy MENCLOVÁ szerint mind a gótikus ablak és a hozzátartozó ablakfülke, mind a bordás kcresztboltozatok másodlagos kialakításúak. Hasonlóan vélekedik a földszinti boltozatról is. MENCLOVÁ 1972/1. 102. 84. MENCLOVÁ 1972/1. 101-102. 1234-ben már állt valamilyen szinten; KUTHAN 1975. 130/148. j. 85. MENCLOVÁ 1972/1. 224-226; DURDÍK 2000. 593-596. 86. A vár és közvetlen környezetének helyszínrajzát ld. MENCLOVÁ 1972/1. 225/312. ábra; DURDÍK 2000. 594/1278. ábra, utóbbi az újabb régészeti kutatások eredményeivel.
