F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest, 2004)
MAGYAR Károly: Adatok a budai István-torony kérdésköréhez
zik, 31 és magára az István-toronyra is ezt a magyar kifejezést alkalmazzák. 32 Dacára a terminus széles körben elterjedt használatának, az általa jelzett fogalom, illetve tárgy részletesebb meghatározásával, leírásával mindeddig nem különösebben foglalkoztak. 33 A következőkben ezért nem fölösleges a rá vonatkozó fontosabb ismérvek összefoglalása, mégpedig elsősorban a fogalmat elsőként bevezető és mindmáig legalaposabban taglaló német szakirodalomra hagyatkozva. 34 Ha összegezni akarjuk a Bergfried, illetve - hogy használjuk a helyénvalóbb magyar kifejezést - az öregtorony szerepével kapcsolatban a szakirodalomban elterjedt álláspontokat, az alábbiakat mondhatjuk: Olyan toronyépület, amely egy-egy vár védelmi rendszerének rendszerint legfontosabb pontja. Egyszerre töltheti be a védelem megszervezéséhez szükséges felderítő-előrejelző pont, 35 a védelem tényleges irányítását szolgáló „parancsnoki harcálláspont", a tartalék-, illetve hadtápbázis és végső esetben a visszavonulási hely 36 szerepét. Ha avar legtámadhatóbb részére építik, játszhatja az „elővéd" vagy „jégtörő", 37 de egyben a mögötte lévő részre nézve a „pajzs" 38 szerepet is. Tényleges pozíciójától függően békében és háborúban egyaránt ellenőrizheti a közelebbi és távolabbi útvonalakat, adott esetben a várba vezető legfontosabb útvonalat - lőtávolon belül - akár közvetlenül is. Békében gyakran tömlöcnek, 39 máskor „trezornak" is használhatták. 40 Mint láttuk, a lakófunkció tekintetében az öregtornyot általában megkülönböztetik a lakótoronytól, vagy éppen szembeállítják azzal. 41 Ez azonban nem azt jelenti, hogy az öregtorony ne szolgálhatott volna hosszabb-rövidebb időre akár lakóhelyként is - legalább a toronyőrség számára. Ez természetesen nagyban függött a torony tényleges építészeti kiképzésétől, méretétől és berendezéstől. (Nagyobb ablakok, fűtés /főleg kandalló/, latrina, stb.) A lakható öregtorony elhatárolása a lakótoronytól olykor nem is egyszerű feladat, 42 másrészt a szakirodalomban sem következetes az elnevezések használata. (Az idő múlásával, a vár fejlődésével, kiépülésével együtt az öregtorony lakófunkciója akár teljesen háttérbe is szorulhatott.) Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban az öregtorony egyben építészeti reprezentáció, státusszimbólum 43 is volt, amely már távolról jelezte birtokosának társadalmi, gazdasági és katonai erejét, így egyfajta „kordivatként" is értelmezhető. Ha a funkciók gyakorlati, építészeti - formai megvalósulását nézzük, az öregtoronnyal kapcsolatban bizonyos általános mintáról is beszélhetünk, amely természetesen minden egyes esetben kisebb-nagyobb mértékben módosulhat. 44 Mint láttuk, az öregtorony rendszerint a vár legerősebb és legmagasabb építménye. (Olykor azonban egy-egy váron belül két vagy több öregtorony is előfordul.) A legkülönbözőbb alaprajzi formában 31. A szó történeti előfordulására nem sikerült adatot találnom. Szakirodalmi használatára pl. KÖNYÖKI 1905. 180kk. Részben hasonló módon használja GERÖ László is különböző műveiben (pl. GERÖ 1955. 51-52 és GERÓ 1975. 71), aki az általa felállított tipológiai sorrendben a „Belsőtornyos várak" fejezetben taglalja, összevetve a lakótoronnyal. 32. Első általam ismert említése: GERÖ 1955. 154. Gerevichnél csak meglehetősen késői adatot találtam: GEREVICH 1975. 94. Ld. még GERÖ 1994. Lőrés viszont, mint láttuk csak három oldalán volt azonosítható, a negyediken a bejárat nyílt. Erről ld. még később. 33. GERÖ 1955. az előbb idézett hely mellett még több esetben is érinti, azonban a 244. oldalon külön magyarázatot is fűz hozzá. E két idézett szövegrész ismereteim szerint a tárgy legrészletesebb összefoglalása a magyar szakirodalomban. 34. Célszerű ezt azért is megtennünk, mert a német kutatás által alkotott kép az idők során jócskán megváltozott, másrészt sok tekintetben eredetileg sem volt egységes. 35. SCHUCHHARDT 1931. 225. 36. KÖNYÖKI 1905. 180; PIPER 1912. 175; SCHUCHHARDT 1931. 226; LdM I. (BINDING) 1955. Ezt a funkciót újabban vitatják. BiM I. (Unt - ZEUNE) 238. 37. „Vorkämpfer" és „Eisbrecher", e két szellemes kifejezést SCHUCHHARDT 1931 használja, azonban eltérő összefüggésben, utóbbit konkrétan Rauhencck háromszögletű öregtornya kapcsán (225, 226). 38. PIPER 1912. 175. 39. LdM I. (BINDING) 1955; BiM I. (UIIL - ZEUNE) 238. 40. BiM I. (UHL - ZEUNE) 238. 41. MESQUI 1997/2000. 384. 42. Már PIPER 1912. 227kk is alkalmazza a „bewohnbare Berchfrit" kategóriáját, részletezve a különböző, lakhatóságot elősegítő szempontokat. L. még BiM I. (Ui IL - ZEUNE) 238. 43. LdM I. (BINDING) 1955; BILLER 1998. 135, BiM I. (UIIL - ZEUNE) 237, 239. 44. PIPER 1912. 180-181; BiM I. (UHL - ZEUNE) 241-244; KRAHE 2000. 28-30.
