B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren (Monumenta Historica Budapestinensia 12. kötet Budapest, 2003)

VII. A kút iszapos részének textilleletei

lyekre az előkészítő műveletek, valamint a konzerválás során szükség volt.

143 A restaurátorok elvégezték az állapotfelmérést, fotódokumentációt készítettek a szín- és fonákoldalról, megtörténtek az anyag- és készítéstechnikai vizsgálatok, elkészültek az ezeket illusztráló rajzok, a színezék elemzések, valamint kidolgozták a konzerválás tervét.

144 A restaurálás több hónapon át tartott, a lelet ezután kerülhetett állandó helyére, a klimatizált, fénytől és portól védett vitrinbe.

145 A kárpit előkerülésekor több szétszakadt, de összeillő töredékből állt. A konzervált lelet teljes hosszúsága 2400 mm, szélessége 1100 mm, anyaga selyemtaft. Készítéstechnikája: tűzött rátéthímzés.

146 A kútból kikerült textil színei erősen megrongálódtak, eredeti színeiről csak a színezék vizsgálatok, a heraldikai analógiák, valamint a most is látható színárnyalatbeli eltérések alapján tájékozódhatunk. A kárpiton négy sorban 26 „rombusz" (heraldikailag helyesen rutapajzs) az Árpádok vágásos címerét tartalmazza. Ezek érdekessége, hogy - amint az ép részeken megfigyelhető - mindegyik a fehér (heraldikailag ezüst) sávval kezdődik. Az Anjouk családi címere három sorban, 21 „rombuszban" (vagyis rutapajzsban) maradt meg. A rutapajzson kék mezőben négy arany liliom; a liliomos címerkép fölött lebegő, háromágú (ormú) vörös tornagallér (lambel) figyelhető meg. február 10-i számában megjelent hosszabb interjút. Tari János filmet forgatott a Szent György téri ásatásról, a kárpit restaurálásától 2002. évi kiállításáig. A médiában megjelent közlemények alapján az ásató régésszel nem konzultálva tévedéseket és pontatlanságokat tartalmazó - enyhén szólva kifogásolható - írás jelent meg Bodor Imrétől a Hadtörténelmi Levéltár Évkönyvének 1999. számában. (Bp. 2000.43-44.

p.), melyre azóta sajnos a szakirodalomban mint a kárpit első publikációjára hivatkoztak: HEGEDŰS 2000. lO.p. 42. jegyzet 143 A kárpitot E. Nagy Katalin és Pataki Anikó textilrestaurátorok (Iparművészeti Múzeum), valamint Bakayné Perjés Judit főrestaurátor (Budapesti Történeti Múzeum) restaurálta 144 A készítéstechnika leírásakor megállapításaikra támaszkodom, amelyért ezúton is köszönetet mondok. 145 A múlt rétegei című kiállításon 2002. március 29.- 2003. február 23. között a kísérőleletek egy részével együtt láthatta a nagyközönség. A kiállításról: BENCZE 2002. 34-35.p. A kárpit másolatát bemutattuk az Un château pour un Royaume Budapest kiállításon (2001. június 15. szeptember 16.) a párizsi Hotel et Musée Carnavalet termeiben. 146 Leltári száma: 2001.1.1.