K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A MMOK irányítása alatt ( 1949-1953)
Ezt szolgálták a „Szabad Nép baráti kör" ülésein tartott előadások is. A „béke megvédését" a múzeum azzal segíti, hogy felhívja a figyelmet a béke fontosságára, az elért eredményekre. A „klerikális reakció" elleni harcot a materialista történelemszemlélet propagálásával, ilyen könyvek beszerzésével, közös olvasásával és kiértékelésével, előadások tartásával kell megvívni. A Nagy-Budapest területi autonómiát az önállósuló kerületek kulturális tevékenységének támogatásával, történetük bemutatásával, vándorkiállításokkal, előadásokkal tervezték elősegíteni. 48 A munkások körében a múzeumi gyűjtemények és a főváros története ismertetése céljából a tudományos dolgozók előadásokat tartottak az üzemekben. 49 1949-ben jelentkeztek először a személyi kultusz tünetei: „Sztálin generalisszimuszt" ábrázoló mellszobor vásárlása 50 és Sztálin 70. születésnapjának megünneplése munkafelajánlásokkal. A felajánlások között szerepelt pl. leltározás befejezése 10 nappal előbb, terven felüli tanulmányok elkészítése stb. 51 Az intézmény tevékenységének propagálását, a sajtóban való megjelenítését szolgálta a sajtótudósító, tudományos dolgozó személyében. Kijelöléséről - minden intézmény felé - tanácsi körlevél rendelkezett, amely szerint hetenként legalább egyszer kellett híreket közölni a Városháza Központi Sajtóosztályával. Ez továbbította azután a híreket az újságok számára. A Múzeum ez évi eredményeiben is fontos helyet foglaltak el a kiállítások. Közülük igen jelentős volt a Világifjúsági Találkozó (VIT) vendégei számára készített „Budapest története" c. kiállítás, amely „összefoglaló tömörséggel" mutatta be az őskortól a főváros történetét. A Fővárosi Népművelési Központ helyiségeiben nyílt meg. 52 A Kiscelli Múzeum újonnan helyreállított részeiben került megrendezésre „A magyar szabadság útja" és „A budai hegyvidék" c. kiállítás. Az előbbi, amelyet Münnich Ferenc (1946-49-ben a budapesti rendőrkapitányság vezetője) nyitott meg, a Martinovics Ignáctól 1945-ig terjedő időszak szabadságmozgalmait mutatta be. 53 A Fővárosi Képtár is több tárlatot rendezett. A „Magyar otthonok" c. kiállítást Fehér Zsuzsa az első marxista szemléletű tárlatként értékelte, amely szemléltette a társadalom és a képzőművészet kapcsolatát. Bemutatták Szabados 4S BTM A KOi. 1949. júl. 9., 11. 49 BTM A ROi. 425/1949. dec. 1. 50 BTM A KOi. 1949. aug. 19. 51 BTM A KOi. 482/1949. nov. 30., 1950. jan. 2., BTM A ROi. 426/1949., 100/1950. « BTM A KOi. 314/1949. aug. 10. 53 BTM A KOi. 1949. jún. 30., júl. 12. 54 FEHÉR, 1950. 428., 431. Jenő életmüvét, a Nemzeti Szalonban pedig „A magyar nemzeti festészet kialakulása" c. kiállítást. 54 A Petőfi Múzeumban tárlatot rendeztek József Attiláról és Petőfi halálának 100. évfordulója alkalmából. 55 1949-ben merült fel először javaslatként a várban lévő régi belügyminisztériumi épület, korábban klarissza kolostor (Országház u. 28.-Úri u. 49.) megszerzése. Kezdetben a Művelődéstörténeti Múzeumot, 56 majd 1950-ben a kiscelli kastélyban lévő Történeti Múzeumot is ott tervezték elhelyezni. Az újkori gyűjtemények elköltöztetése szükségessé vált, mivel a kastélyt 1952-ben a Mezőgazdasági Múzeum számára akarták átadni. Az intézmény vezetése támogatta az újkori részleg elköltöztetését, mivel „a múzeumépület fekvése (az óbudai-kiscelli dombon) közlekedési szempontból kedvezőtlen, télen szinte megközelíthetetlen és fűthetetlen." Úgy vélte, hogy miután újkori múzeumról van szó, amelynek fontos feladata „a szocializmus építését és a főváros szocialista társadalmának kialakulását" tanúsító dokumentumok gyűjtése, a sorsáról való végleges döntés „egyaránt ideológiai és politikai érdek." (Másik megoldásként felvetette a Károlyipalota kibővítendő szárnyaiban való elhelyezést.) Szerepét, feladatát a vezetés szerint csak a megfelelő működési feltételek (nagyobb épület és létszám) biztosításával tudja ellátni. A terv hamarosan bővült: úgy gondolták, hogy az épület teljes helyreállításával a Régészeti és Ásatási Intézet végleges elhelyezése is megoldható lenne. Az Aquincumi Múzeum is bejelentette helyigényét kiállításra, raktározásra, munkaszobákra, összesen 2000 m 3 terjedelemben. Úgy vélték, hogy „a centralizálást a központi vezetésen kívül egyéb múzeumtechnikai és adminisztrációs szempontok is indokolttá teszik." Az épület lehetőséget adna egy nagy várostörténeti kiállítás megrendezésére is, amely a főváros történetét az őskortól napjainkig mutatná be. 57 A Várbizottság 1950. szeptember 7-i ülésén határozatot hozott arról, hogy a fővárosi múzeumok számára átengedi az épületet. 5K Az intézmény beruházási tervébe iktatta az épület fokozatos helyreállítását. 59 Az országban 1950. január 2-án megindult első ötéves tervnek megfelelően a múzeumoknak is el kellett készíteniük és meg kellett kezdeniük az ötéves tervüket. A fővárosi intézmény ötéves ter55 BTM A KOi. 1949. jún. 30.. júl. 12., 30. 56 BTM A KOi. 1949. máj. 23., jún. 30. 57 BTM A KMi. 20-21/1950. jan. 28., 74/1950. márc. 14.. 147/1950. júl. 24., BTM A KOi. 1950. jún. 28., júl. 17., 24., BTM A ROi. Aquincumi Múzeum 162/1950. jún. 2. 5 * BTM A KMi. 150/1950. júl. 29., BTM A KOi. 1950. szept. 11. 59 BTM A KOi. 226/1950. okt. 26. ós beruházási terv 1950-rc.
