K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A MMOK irányítása alatt ( 1949-1953)

33. kép. A Kiscelli Múzeum „Budapest 1686-1849" c. kiállítása. 1951. vének fő feladata volt az egykori belügyminisztériumi épület helyreállítása és a beköltözés,'

10 a többi épület rendbehozatala, lehetőség szerinti bővítése, raktárak, műhelyek korszerűsítése, fejlesztése, a gyűjtemények gyarapítása, tervszerű ásatások (Aquincum, Óbuda, budavári palota, középkori falvak és romok, ős- és népvándorláskori lelőhelyek kutatása az újjáépítési és városrendezési tervekhez kapcsolódóan), továbbá egy nagy, a főváros történetét bemutató kiállítás rendezése az őskortól kezdődően.

61 A Petőfi Múzeumot - a Petőfire és József Attilára vonatkozó emlékek mellett az Ady-dokumentumok gyűjtésével - Forradalmi Költők Múzeumává tervezték fejleszteni.

62 A peremvárosok és községek Budapesthez csatolása miatt a múzeumi feladatok növekedésével számoltak: a gyűjtés, a tudományos feldolgozás és ismeretterjesztés bővítésével, továbbá helyi kis múzeumok létrehozásával, s ezeket a területeket be akarták kapcsolni a főváros múzeumi közművelődési tevékenységébe. A Fővárosi Múzeum gyűjtőterülete Nagy-Budapest lett.

63 Az öt éves terv teljesítéséhez 195l-re az intézmény 91 fős létszámát 11 fővel kívánták emelni, a Pénzügyminisztérium azonban mindössze 4 fő alkalmazását engedélyezte.

64 A költségvetési keretet továbbra is a Fővárosi Tanács biztosította, de az ásatásokhoz a Magyar Tudományos Akadémia a célhitel keretéből hozzájárult. Az öt éves terv megvalósítása éves és azon belül negyedéves bontásban történt, a teljesítésről pedig - a megadott szempontok szerint - havonta, majd 1951-től negyedévenként kellett jelentést küldeni a MMOK-ba.

65 A MMOK az ötéves terv végrehajtására múzeumok közötti munkaversenyt hirdetett az 1950. júliustól decemberig tartó időszakra, amelyet javasolt kibővíteni „a muzeológia legjobb dolgozója

1

' címért folyó, dolgozók közötti munkaversennyel. A verseny legfőbb célja volt „a dolgozók öntudatának fejlesztése" érdekében „korszerű, haladó szellemű ... nevelő hatású" kiállítás „öntevékeny" rendezése. További szempontok: a múzeum viszonya a dolgozókhoz (kapcsolat a helyi üzemekkel, tömegszervezetekkel, kiállításvezetés, a múzeumi levelesláda eredménycinek felhasználása), az intéz0 Az évek során több ízben sürgette a főigazgató az. épület kiürítését és átadását (pl.: BTM A Ki. 1953. júl. 10.. 13., 31., okt. 14.), azonban, mint ismeretes, végül is nem a Fővárosi Múzeumé lett, a kiscelli kastélyba nem költözött be a Mezőgazdasági Múzeum, és az újkori gyűjtemények jelenleg is ott vannak. ' BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 208/1950. júl. 24., BTM A KMi. 147/1950. júl. 24., BTM A KOi. 1950. jan. 18., júl. 18., 1950.; SZILÁGYI. 1951; PÓCZY, 1976. 13. "

: BTM A KOi. 1950., 69/1950. ápr. 14., 1950. aug. 18. 63 BTM A KMi. 169/1951., BTM A ROi. Aquincumi Múzeum 504/1951. máj. 20. 64 BTM A KOi. 1950. júl. 14.. aug. 16. 65 BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 272/1950. nov. 2., BTM A ROi. Aquincumi Múzeum 301/1950. nov. 2., 354/1951., BTM A KMi. 3/1951.-1950. dec. 29.