K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - Az új politikai helyzetben (1947-1949)

zeti Múzeummal kötött munkaverseny-szerződést. A munkaverseny kiterjedt a múzeumi tevékenység minden területére, a gyűjtéstől a kiállításokig, a munkafegyelem fokozásáig.

32 Már folyt a két intézmény között a verseny, amikor a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége (KOF) május 1-től október 31-ig meghirdette az ország összes múzeuma között a munkaversenyt. Erről felhívást a 206.206/1948.

III.3. sz. belügyminiszteri rendelet keretében kapták meg az intézmények. E szerint 30 napon belül jelenteni kellett, hogy kik vesznek részt a versenyben és kik nem, s ha nem, akkor miért nem? A KOF - körlevele szerint - a verseny megindítását így indokolta: „Egyes vidéki közgyűjtemények vezetői és beosztottjai részéről szóban és írásban előadott kívánságnak, valamint a KOF által az ország szervezett dolgozó társadalma részéről tapasztalt hajlandóságnak megfelelően szükségesnek látszik, hogy a KOF felügyelete alá tartozó vidéki közgyűjtemények a nemzeti újjáépítés feladatainak hathatós ellátása jegyében a 3 éves tervben a múzeumok számára előirányzott célkitűzések minél eredményesebb megvalósítása érdekében nemes viadalra keljenek egymással". A KOF a beérkezett javaslatok, valamint a Fővárosi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum egyes intézményei között kötött munkaverseny-szerződés figyelembevételével határozta meg a verseny területeit: ásatás, gyűjtés, dokumentálás, nyilvántartás, raktározás, restaurálás, kiállítás, népszerűsítő előadások és közlemények, tudományos tevékenység, a munkafegyelem fokozása. A verseny eredményét 5 tagú bizottság bírálja el, amelynek tagjai: a vallás- és közoktatásügyi miniszter, belügyminiszter, a pedagógus szakszervezet, a VAOSZ és a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának egy-egy kiküldöttje. A Fővárosi Tanács határozatban szólította fel a Múzeumot a versenyben való részvételre, és a teljesítményről havonta jelentést kért.

33 A jelentések rendre felsorolják az eredményeket, amelyekről, ha megvizsgáljuk, kiderül: valójában az intézmény szakmai feladataiból adódnak. Vagyis a munkaverseny keretében feltüntetett munkát (leltározás, restaurálás, feldolgozás, kiállítás, stb.) verseny nélkül is elvégezték volna. Az asztalos és a restaurátor műhely, a rajzoló és leltározó csoport munkájával kapcsolatban kiemelik: „Munkaverseny naplónk bejegyzései igazolják, hogy mindegyik munkacsoportunk ötletesBTM A ROi. 233/1948. 33 BTM A KMi. 368/1948., BTM A KOi. 278/1948. júl. 18. 3

« BTM A ROi. 1948. ápr. 19., 260/1948. máj. 20., 1948. máj. 28., 266/1948.. BTM A KOi. 254/1948. jún. 20-30.. BTM A KMi. 265/1948. jún. 1. '

s BTM A KOi. 356/1948. 38 BTM A KOi. 163/1948. ápr. 19., 1948. ápr. 23. seggel versenyez abban, hogy kevesebb anyag és munkaidő felhasználásával több teljesítményt mutassunk fel".

34 A Fővárosi Tanács a dolgozók továbbképzését a tanulmányutak biztosításán kívül, tekintet nélkül az iskolai végzettségre, díjtalan, de munkaidőn túl tartott nyelvtanfolyamokkal is elősegítette: orosz, angol és francia tanfolyamon lehetett részt venni. Eltek is ezzel a lehetőséggel.

35 E támogatás mellett ugyanakkor a Tanács - az 1947-es kormányrendelet végrehajtása céljából - a Múzeumnál is létszámcsökkentésre adott utasítást. Az állások felülvizsgálatára az intézmény vezetőjének elnökletével egy bizottságot kellett felállítani, amelynek tagja volt a már létrejött üzemi bizottság elnöke is.

36 A vizsgálat eredményeként a Múzeum vezetése megállapította, hogy tekintettel a végzendő feladatokra, nem tud létszámot csökkenteni, sőt minden osztályon létszámemelésre van szükség.

37 Ennek ellenérc a főhatóság 8 dolgozót (3 tudományos, 5 altiszt ill. munkás) mentett fel.

38 1948 második felében sorra került az intézmény régi, az új rendszer számára politikailag megbízhatatlan vezetőinek leváltása. Július 19-én Kopp Jenő központi igazgató kapott értesítést felmentéséről és levéltárba való áthelyezéséről.

39 Bognár József polgármester a központi igazgatói teendők ellátásával szeptember 8-án Pogány Ö. Gábort, a Képtár röviddel ezelőtt kinevezett igazgatóját bízta meg, korábbi feladatköre megtartása mellett.

40 Az új vezető, igyekezve megfelelni az elvárásoknak, a polgármesterhez néhány nap múlva küldött jelentésében máris jelezte, hogy ajánlatosnak tartaná, ha a kiscelli Történeti Múzeum vezetője a továbbiakban igyekezne „a kiemelkedő események megörökítésére haladó szellemű mesterek" megbízására, ellentétben a jelen helyzettel, amikor is a Múzeum „egy gyenge tehetségű, konzervatív naturalista, s demokráciánkkal szemben nem éppen jóindulatú illusztrátor kezéből őrzi meg az utókor tudományos kutatói számára a jelen legfontosabb epizódjait."

41 Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy Schoen Arnoldot, a Történeti Múzeum osztályigazgatóját hamarosan, november 12-i hatállyal felmentették állásából. A kiscelli részleg vezetésével Gerevich Lászlót, a középkori Művelődéstörténeti Múzeum igazgatóját bízták meg. Több beosztott dolgozó elbocsátására is 17 BTM A KOi. 182/1948. máj. 7., BTM A KMi. 220/1948. máj. 4. ,s BTM A 396/1948. » BTM A KOi. 269/1948. júl. 22. 4,1 BTM A KOi. 330/1948. szept. 2., BTM A KMi. 480/1948. szept. 8., BTM A ROi. 290/1948. szept. 8. 41 BTM A KOi. 327/1948. szept. 13.