K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A MMOK irányítása alatt ( 1949-1953)

32. kép. A Kiscelli Múzeum belső feljárója Sztálin, Rákosi, Lenin képével. A falon Rákosi-idézet: „Nekünk jutott az a történelmi jéladat, hogy valóra váltsuk és kiteljesítsük mindazt, amiért az 1848-as forradalom hősei Kossuthtal, Petőfivel, Táncsiccsal az élükön küzdöttek" 1951. sor került: november 10-én felmentették, majd 1949 februárjában elbocsátották Turchányi Erzsébet, Molnár József és Hankiss Szilárdné művészettörténészeket.

42 Egy későbbi, a polgármesterhez írt felterjesztés szerint „a felszabadulás óta a reakciós tisztviselők kiszorítása'" tudományos munkaerő hiányát idézte elő, mivel kellő pótlást nem biztosítottak.

43 A MMOK IRÁNYÍTÁSA ALATT (1949-1953) 1949-ben a múzeumi terület legfontosabb eseménye az 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendelet megalkotása, amely első ízben szabályozta átfogóan a múzeumügyet, azzal a céllal, hogy ezzel lerakják a szocialista múzeumügy alapjait. Ennek értelmében az egyházi gyűjtemények kivételével valamennyi múzeumi gyűjtemény állami tulajdonba került. A törvény a múzeumi tevékenység központi irányítására létrehozta a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete és a Magyar Tudományos Akadémia tudományos irányítása alatt álló - Múzeumok és Műemlékek Országos Központját (MMOK, előzménye volt a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége = KOF).

44 Feladata volt a különböző múzeumok tevékenységének összehangolása, a munka jobb megszervezése, az egységes nyilvántartási rendszer megvalósítása, a muzeális értékű magángyűjtemények számbavétele és nyilvántartása. Vezetője Ortutay Gyula (etnográfus, 1947-50-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter) lett. A múzeumi terület vezető szakemberei ezt a központi irányítást, centralizációt előremutató jelenségként értékelték, mivel a múzeumokat ért nagy háborús veszteségek „arra intettek, hogy az egyetlen kivezető út a centralizáció".

45 A törvény a Fővárosi Múzeum tevékenységét is meghatározta, mivel ez a szervezet is a MMOK felügyelete alá került. Hivatalosan 1950 októberétől vette át a MMOK. A központi irányítás egyik legfőbb eszköze volt a tervek és jelentések készíttetése, megadott szempontok szerint. Ennek végrehajtására az intézményekben tervfelelőst kellett kijelölni, akinek személyére a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) tett javaslatot.

46 A teljesítmény ellenőrzésére személyi munkanapló vezetését rendelték cl, fokozására ez évben is meghirdették a munkaversenyt. Volt faliújságverseny is.

47 Az ideológia egyre erősödő befolyását, ill. a MMOK ideológiai, politikai irányító szerepét a múzeumok tevékenységében jól mutatja az augusztustól novemberig terjedő időszakra összeállított munkaterv, amely a feladatok végrehajtása során a következő elvek, szempontok érvényesítését írta elő: 1.) A Szovjetunió propagálása. 2.) A párt népszerűsítése. 3.) Éberség. 4.) A termelés fokozása. 5.) A béke megvédése. 6.) A klerikális reakció elleni harc. 7.) Nagy-Budapest területi autonómia. 8.) Szervezeti racionalizálás. - A Szovjetunió propagálását a Szovjetunió tudományos és művészeti eredményeinek bemutatásával, példaképül állításával kívánták elemi. A párt népszerűsítése a párt eredményeinek bemutatását, valamint a marxi-lenini elvek és módszerek alkalmazását jelentette. A hideg háború következményének tekinthető „éberség" alatt nemcsak a műtárgyailomány fokozottabb védelmét értették, hanem a politikai éberséget is, a „nyugati kozmopolita szellemiség", a nacionalizmus, sovinizmus, opportunizmus megjelenésével kapcsolatban, a saját dolgozók körében. BTM A KMi. 656/1948. dec. 20., BTM A KOi. 396/1948. DARKÓ, 1995. 13. BTM A KOi. 18/1950. jan. 20. 45 KORL'K, 1988. 117. A törvényről lásd: SELMECZI, 1984. 72.; BANDI, 1984. 4-5.; 46 BTM A ROi. 342/1949. jan. 24. KORI:K, 1965. 309.; 311.; KOREK, 1968. 83.; BARABÁS, 1950., 47 BTM A KOi. 1949. jan. 24., febr. 17., máj. 2.