K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - Kuzsinszky igazgatóságának második szakasza (1921-1934)

Fővárosi Múzeumok számára. Arra gondolok, hogy az oly régi pesti patríciuscsalád, mint Nagyságodé, szülővárosának kész ma is áldozatot hozni, melyet nem lehet semmiféle pénzzel megfizetni. Ma még a képet gondosan őrzik, de jöhet idő, amikor a kép eltűnik és oly kezekbe kerül, melyek nem méltók hozzá. A Fővárosi Múzeumban minden időkre biztos hajlékot találna és a nagy közönség gyönyörködtetésére szolgálna."

195 És egy másik - Friedl Ede cukrászmesterhez írt - leveléből: „értesülésem szerint még megvan a Flórához címzett régi kedves címtábla, mely ezelőtt a cukrászdát kívül díszítette. Úgy gondolom, hogy ma már szebb és méltóbb helye nem lehet, mint a Múzeumban, ahol a nagy közönség számára kiállítva a cég hosszú fennállását emlékezetében tartja. Kérem, tegye meg azt az áldozatot, hogy ezt a képet a Fővárosi Múzeumnak átengedi. Nem kívánom, hogy tulajdonáról lemondjon, mert Múzeumunk akkor is hálás lesz, ha letétbe kapja."

196 A műemlékek tartozékait, a faragott köveket azonban csak szükség esetén vitette a Múzeumba. Egyik levelében, melyet a Béla király kút kőfaragványával kapcsolatban küldött a Tanácshoz, azt írta, hogy a Fővárosi Múzeum gondoskodik róla és ő maga szeretné a Múzeumba elhelyezni, mégis inkább arra gondolt, hogy „amíg lehet, maradjanak a régi emlékek a helyükön, hogy a publikum a helyszínen láthassa."

197 A gyűjtemények nyilvántartási munkáival párhuzamosan végezték a Tanács hivatalaiban, intézeteiben, iskoláiban stb. őrzött képzőművészeti tárgyak összeírását, katalogizálását.

198 Ugyanakkor néhány, a Múzeum gyűjteményeibe nem illeszthető alkotást Kuzsinszky átadott a Tanácsnak, vagy - a korábbi gyakorlathoz hasonlóan - ideiglenesen a hivatalaiban helyeztetett el.

199 Erre a lépésre nyilvánvalóan a gyűjtemények helyzete, a helyhiány is késztette. Egy későbbi, 1927-ben írt jelentésében így emlékezett vissza az ekkori állapotokra: „a Fővárosi Múzeumra ... is felmerült az a panasz a pénzügyi bizottságban, hogy nincs hely és ezért vannak a tárgyak nagyrészt a régi artézi fürdőben elraktározva. Ebből annyi igaz, hogy amikor a Fővárosi Múzeum vezetését 1921-ben újra átvettem, több céhládát, bútordarabot és képet az artézi fürdő egy helyiségében találtam, ami különben is érthető volt, mert minden múzeumnak van raktárhelyiségre szüksége. Ma már azonban ott is alig van valami, amint erről 195 BTM A KMi. 138/1923. 196 BTM A KMi. 150/1923. "

7 BTM A KMi. 82/1925. m BTM A KMi. 167/1922., 215/1922., 218/1922. stb. m BTM A KMi. 171/1922., 191-192/1922., 201/1922., 223/1922. stb. 200 Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A. ltsz.: H.412-82. 2(11 BTM A KMi. ikt. sz. nélkül: 1926. júl. 13., 28.. 30., szept. 30., már tavaly meg lehetett győződni, sőt aki most elfárad a Fővárosi Múzeumba és tudja, hogy nézett ki régen, azt is konstatálni tartozik, hogy éppen az utóbbi években mily sokat gyarapodott és fejlődött, egész új csoportok és szobák láthatók, melyekről régebben sem azért nem lehetett szó, mert a tárgyak el voltak raktározva, hanem azért, mert egyáltalán hiányoztak. Nem szabad feledni, hogy a Fővárosi Múzeum úgyszólván semmiből lett, amint ez abból is kitűnik, hogy a kezdetben a Tanácsban Kun Gyula azért ellenezte, mert nincsenek muzeális tárgyak, melyekből múzeumot lehetne csinálni."

200 A Múzeum gyűjteményeinek színvonalát jelzi, hogy több műtárgy szerepelt hazai és külföldi kiállításokon (pl.: Brüsszel 1924.; Róma 1925., 1929.; Fiume 1926.; Firenze 1928.; Amsterdam 1929.; Genf 1929.; Stockholm 1929.; Oslo 1929.). A Budapesten rendezett I. Nemzetközi Rcklámkiállításra (1927) kölcsön adott tárgyaival a Fővárosi Múzeum „Nagy aranyérem" kitüntetést kapott.

201 A fővárosi képzőművészeti gyűjtemény első tárlatát 1924-ben, Pest, Buda, Óbuda egyesítésének 50. évfordulója alkalmából nyitották meg a Műcsarnokban.

202 A múzeumi szervezet érdemi, szakmai munkáját hosszú ideig Kuzsinszkyn kívül 2 tudományosan képzett tisztviselő és 1 restaurátor látta el. A tisztviselők helyzete - olvassuk egy jelentésben - „a legrosszabbnak mondható, mert a főváros nem szervezett állásokkal tölti be a múzeumi hivatalt, csak ideiglenes hivatalnokokkal, akiknek tudományos tevékenységét nagyban befolyásolja a megélhetésért való küzdelem".

203 A múzeumi tevékenység felügyeletére a Tanács 1925. október 15-én újjáalakította a Múzeumi Bizottságot Buzáth János alpolgármester elnökletével. Tagjai: Bánóczy László, Bitter Illés, Feleki Géza, Glück Frigyes, Ugrón Gábor, Wildner Ödön. Hivatalból tagok: Liber Endre tanácsnok, Kuzsinszky Bálint és Csánky Dénes múzeumi igazgatók. Csánky Dénes a képzőművészeti vásárló bizottságnak is tagja volt, ezért a Fővárosi Múzeum műtárgy vásárlásairól a Tanács mindig értesítette.

204 A Fővárosi Múzeumnak továbbra is fontos szerepe volt az épületbontásokat megelőzően az épületek fényképen való megörökítésében, a házak értékes részleteinek megmentésében. Úgy tűnik, a Múzeum részéről állandóan visszatérő probléma, 1927. aug. 19., szept. 16., 1928. márc. 26., 1929. ápr. 18., máj. 16., jún. 1., aug. 14., dec. 27. A Fővárosi Múzeum műtárgyainak kölcsönzését az 1903-1938 közötti időszakra 1.: K. VÉÜII. 1988b. 78-82. 202 FÖLDES, 1998a. 13. a» BTM A KMi. ikt. sz. nélkül: 1924. ápr. 9., 1926. máj. 30. 204 BTM A KMi. 107/1925.