K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - Kuzsinszky igazgatóságának második szakasza (1921-1934)
hogy a bontási engedélyekről szóló értesítéseket későn kapja meg, ugyanis a Tanács 1926. december 16-án utasította a kerületi elöljáróságokat a Fővárosi Múzeum megfelelő időben történő értesítésére. 205 A Múzeumnak a bontásokkal kapcsolatos tevékenysége az 1927. évi tanácsi határozat értelmében kiterjedt az átalakításra vagy helyreállításra kerülő műemléképületekre is. 206 A földben rejlő régészeti emlékek védelmére pedig - mivel azokról gyakran csak elpusztulásuk után szerzett tudomást az Aquincumi Múzeum - a Tanács utasította a földmunkákat végző hivatalokat, üzemeket hogy előkerülésükről a Múzeumot azonnal értesítsék, a leletek eredeti állapotban való megőrzéséről az intézmény részéről történő vizsgálatig gondoskodjanak. A Múzeumot pedig utasította, hogy minden ilyen értesítés esetén 24 órán belül vizsgálja meg a leletet és nyilatkozzon a további eljárásról. Jogában áll a lelet kiemelése, lefényképezése, a további kutatás érdekében a munkálatok felfüggesztése, de 1 hétnél hosszabb időre ezt csak a Tanács engedélyével teheti meg. 207 Ez a tanácsi határozat meglepő egyszerűséggel, szinte a mai követelményeknek megfelelően fogalmazza meg a feladatokat a régészeti leletek védelmére. A múzeumokról, könyvtárakról és levéltárakról szóló 1929. évi törvény a régészeti leletbejelcntésről úgy rendelkezett, hogy azt vagy a községi hatóságnál, vagy a Magyar Nemzeti Múzeumnál kell megtenni. Előírta a múzeumfenntartó városok kötelességeit az intézmény megfelelő elhelyezésével, személyzetével, fenntartásával kapcsolatban is. Kuzsinszky szorgalmazta a Halászbástya tornyában tárolt középkori kőemlékek helyzetének javítását is. 1926-ban jelentette a Tanácsnak, hogy a falak nedvesek a mennyezeten átszivárgó nedvességtől, a leletek pedig „rendetlenül fekszenek". A Halászbástya őre megmutatja az érdeklődőknek a gyűjteményt, ezért is mielőbb javítani kell a helyzetén. A helyreállítás meg is történt, s a nyitást 1927 végére tervezték. A Műemlékek Országos Bizottsága azonban az oszlopcsarnokban elhelyezett kövek ellen tiltakozott, mondván, hogy „a Halászbástya modern művészi képét elrontja". Kuzsinszky szerint „ez a kívülről jövő beavatkozás a leendő Vármúzeumnak megásta a sírját", ugyanis a köveket bevitték a toronyba, amely így raktár lett. A Tanács 205 BTM A KMi. ikt. sz. nélkül: 1926. dec. 16. 20h BTM A KMi. ikt. sz. nélkül: 1927. júl. 28. 2,17 BTM A KMi. ikt. sz. nélkül: 1928. okt. 18. 208 FK 1928. 36.SZ. 3039.; BTM A KMi. ikt. sz. nélkül: 1926. jan. 20., 1929. márc. 1. 209 Csánky Dénes, fővárosi múzeum igazgató előterjesztése a Fővárosi Képtár létesítése és a gróf Károlyi-palota hasznosítása ügyében. Bp. 1932. Bp. 1932. Bp. Székesfőváros 1928-ban megvásárolta a Károlyi-palotát a Fővárosi Múzeum elhelyezésére. Az volt az elképzelés, hogy „a főváros történeti emlékeit nem szabad szétosztani csoportokra, s így a lapidárium a Várból egyesíttessék a Fővárosi Múzeum régi anyagával, s várostörténeti és művészi emlékeinek történeti fejlődését egységesen dokumentálja". Kuzsinszky szerint ezen elgondolás miatt nem készített a Múzeum új tervet a Halászbástyán lévő emlékek kiállítására, 1929-ben azonban ismét időszerűnek látta e kiállítás felállítását. 208 Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy a beköltözés a Károlyi-palotába - ahová a Fővárosi Múzeum gyűjteményeit, valamint a Fővárosi Képtárt és a Zichy Jenő Múzeumot akarták elhelyezni - nem egészen a terv szerint alakult, noha a Tanács az épület vásárlásával egyidőben utasította a múzeumok igazgatóságait, hogy készítsenek tervezetet a gyűjtemények elhelyezésére a Károlyi-palotába, továbbá javaslatot a szükséges átalakításokra, berendezésre. 1932 ápri-lisában a Tanács felkérte Csánky Dénest, akit 1921-től a székesfőváros képzőművészeti tárgyainak felügyeletével bízott meg, hogy készítsen javaslatot a Fővárosi Képtár létesítésére a Károlyi-palotában, majd a november 10-én hozott 893/1932. sz. határozatában elrendelte a Fővárosi Képtár létesítését. Rendezésével és vezetésével Csánky Dénest bízta meg. Csánky még a tanácsi határozat előtt, június folyamán az eltelt 8 év szerzeményeiből megrendezte a képzőművészeti gyűjtemény második kiállítását a Műcsarnokban. A Fővárosi Képtár, amelybe beolvasztásra került a Zichy Jenő Múzeum, 1933. október 16-án nyílt meg. 209 A középkori kőemlékek így a Halászbástya északi tornyában maradtak, ahol 1930-ban megkezdődtek a bemutatásukkal kapcsolatos munkálatok, amelyeket Horváth Henrik irányított. A kiállításra Buda és Pest középkori műemlékeiről 114 db fényképet készíttetett a Magyar Filmirodával. 210 A tárlat, amely a főváros XI-XVII. századi történetét mutatta be, 1932. június 28-án nyílt meg a látogatók előtt. Vezetőjét Horváth Henrik írta. 2 " A mai Középkori Osztály elődjének tekintendő Középkori Kőemléktár szervezésével és nyitásával szinte egyidőben, 1931-ben indult meg a főváros középkori emlékeinek rendszeres régészeti kutatása, amelynek vezetésével a Múzeum Garády Sándort bízta meg (Nyék, Budaszentlőrinc, Óbuda, Tabán Házinyomdája.; FK 1932. 49.sz. 1116.; BTM A KMi. ikt. sz. nélkül: 1928. máj. 16. Volt olyan vélemény is, hogy a Károlyipalota csak átmeneti otthona lehet a Fővárosi Múzeumnak, mert az épület nem alkalmas múzeum céljára. Le kellene bontani és helyén parkot létesíteni. KOLBA, 1929. 210 BTM A KMi. ikt. sz. nélkül: 1931. júl. 19., okt. 29. 211 HORVÁTH, 1932.; Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A. ltsz. H.308-79. A készülő kiállításról irt: PAI ÓCZY, 1931.
