K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Az 50-es évek végén (1957-1961)

uralkodó osztályok műveltségi kiváltságait és előnyét. Növelni az egész dolgozó nép műveltségét, tudását, emelni kulturális színvonalát. ... Az egész művelődésügyet ... annak a harcnak szolgálatába állítani, amelyet a munkásosztály a szocializmus ügyéért folytat. A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség tudatában, gondolkodásában győzelemre vinni a marxizmus-leninizmus világnézetét. ... A kultúra eszközeivel segíteni a szellemi és fizikai munka, valamint a város és a falu közötti lényeges különbség csökkentését, végső fokon megszüntetését." Az irányelvek meghatározásánál figyelembe kellett vegyék, hogy „még ma is súlyos tehertétel" a Horthy-rendszer szellemi öröksége, amely „a revizionizmus és az ellenforradalom teremtette zűrzavar eredményeként újult erőre kapott, kölcsönhatásban a Nyugatról beszivárgott reakciós eszmékkel. ... Nem múlt el nyomtalanul a revizionizmus és az ellenforradalom ideológiai támadása, eszméi felbukkannak a kulturális élet különböző területein. ... Az eszmei-politikai harcnak a művelődés területén is a megerősödött jobboldali nézetek: a revizionizmus, a polgári és kispolgári törekvések ellen kell elsősorban irányulnia." Fő feladat a munkásosztály, a parasztság és az ifjúság eszmei-politikai nevelése, a szocialista szellemű népmüvelés. A Központi Bizottság felhívta a kultúra vezető szerveit, intézményeit, hogy „tekintsék e most kibocsátott okmányt munkájuk vezérfonalának. Dolgozzák ki ennek alapján részletes tennivalóikat, és kezdjenek hozzá azok megvalósításához."

11 Múzeumi területről nézve az irányelvek Szitár László szerint „koordinálták kulturális forradalmunkat/'

12 A múzeumok, így a BTM dolgozóinak is részletesen foglalkozni kellett az irányelvek alkalmazásával a tudományos és a népművelési munkában. Az Ős- és Népvándorláskori Csoport jelentésében így számolt be erről: „A kutatók a jövő évi tudományos munkásságukban fokozottabb mértékben kívánják érvényesíteni a marxista dialektikus materializmust. A külföldi régészeti irodalom ismertetésénél nem egyszerűen tartalmi, hanem ahol ez szükséges, érdemi ismertetésre törekednének, ami gyakran módot nyújthat a szellemtörténeti szemlélet és módszer bírálatára. Népművelési munkájukban el kívánják kerülni mind a sematizmust, felszínességét, mind pedig az apolitikus objektivizmust."

13 Az irányelvek szellemében végzett ateista propaganda helyzetéről a Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya kért jelentést a főigazgatótól, aki a kiállítások, vezetések, kiadványok terén alkalmazott módszerekről számolt be.

14 1958 decemberében fontos esemény zajlott a Múzeumban: a Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya és a Művelődésügyi Minisztérium együttes felügyeleti vizsgálata. Célja: „megállapítani, hogyan végzi tudományos és népművelési feladatait a Múzeum, közelebbről: milyen a vezetés és az egyes munkatársak szakmai és politikai színvonala, hogyan gazdálkodik a Múzeum a rendelkezésére bocsátott anyagiakkal, milyen színvonalú és hatásfokú munkásságot fejt ki a történelmi emlékek feltárása, megőrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása terén", milyen területen van fejlődés a megelőző, 1954. évi vizsgálat óta, és mit kell tennie a még előforduló hiányosságok felszámolása érdekében. A vizsgáló bizottság neves szakemberekből állt: Bartha Antal (MTA Történettudományi Intézet), Borsos Béla (BUVATI műemléki osztályának vezetője), Entz Géza (Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetője), Korek József (Magyar Nemzeti Múzeum), Makkai László (MTA Történettudományi Intézet), Mihalik Sándor (Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóhelyettese), Mócsy András (Magyar Nemzeti Múzeum), Zádor Mihály (Építészeti Egyetem adjunktusa), valamint a Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya részéről Ecsedi Sándorné és Varga Lajos. (A bizottság munkájában megbetegedéséig részt vett még Bíró Károly, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóhelyettese.) A vizsgálatot, amely átfogta a Múzeum összes tevékenységét, Makkai László vezette. A vizsgálati szempontok egyik csoportját a szervezeti, személyi és gazdasági kérdések alkották. Megállapították, hogy a Múzeum tagoltsága, szétszórtsága akadálya az egyes részlegek közötti szorosabb kapcsolatnak, továbbá az ésszerű, gazdaságos szervezeti átalakításnak, pl. központi restaurátorműhely és könyvtár kialakításának. Az ezirányú törekvést jelzi a központi Leletmentő és Adatgyűjtő Csoport létrehozása. A bizottság véleménye szerint a szervezeti problémákat és az egységes fővárostörténeti kiállítás felállítását véglegesen megoldaná az Úri utcai volt klarissza-kolostor épületének átadása és helyreállítása. A tudományos munkatársak többsége fiatal, ezért több szakmai vita és eszmei-politikai továbbképzés szükséges. Helyi pártszervezet nincs (mindössze két párttag van), amely ezt segíthetné. Az eszmei-politikai továbbképzéstől lehet várni „olyan kispolgári, individualista megnyilvánulások kihalását, mint a sértődékenység, Az MSZMP művelődési politikájának irányelvei. 1958. júl. 25. 12 SZITÁR, 1972-1973. 119. A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentu- 13 BTM A Ki. 1959. jan. 5. mai. 1956-1962. Bp. 1964. 231-260. '< BTM A Ki. 422/1959. okt. 5.