K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)
IV. A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM MŰKÖDÉSE 1957-TŐL 1987-IG - Az 50-es évek végén (1957-1961)
tudományos féltékenység, a témák önző monopolizálása." A „Budapest Története" kötetek megírása lehetőséget ad a külső rokonintézményekkel, történészekkel és más kutatókkal való szoros kapcsolat kialakítására. Közülük középkorral foglalkozó két történész bekerült a Múzeumba. A bizottság elismerően szólt a főigazgató, Gerevich László vezetői tevékenységéről. 15 Gerevich László ez évtől az MTA Régészeti Kutató Csoportjának is vezetője. Leterheltsége miatt szükség lenne egy személyzeti, adminisztrációs és propaganda ügyekkel foglalkozó főigazgatóhelyettesre. A vizsgálat másik szempontja a tudományos munka helyzetének elemzése volt, a gyűjtéstől, állagmegóvástól, nyilvántartástól a tudományos feldolgozásig. A bizottság megállapította, hogy a legújabbkori feladatok miatt megfelelő történész felvétele szükséges, s ugyancsak fontos lenne a népvándorlás- és honfoglaláskor kutatása személyi feltételének megoldása is. A szakmai színvonalat jónak minősítette. Megállapította, hogy a Múzeum a régészeti leltározás, anyagmegóvás, dokumentálás terén az 1954. évi vizsgálat során észrevételezett lemaradást zömmel pótolta, de a restauráló műhelyek kapacitása továbbra sem tud lépést tartani a leletanyag szaporodásával. A tudományos feldolgozások, kiadványok mennyisége megfelelő, de felrótta „egyesek mértéktelen anyaghalmozását, monopolisztikus törekvéseit," mivel ez a tudomány haladását gátolja. A vizsgálat harmadik szempontja az emlékanyag bemutatása és a népszerűsítés volt. A kiállítások közül a Vármúzeum tárlatát országosan a legjobbak közé sorolta, s a kiscellit is ilyen magas színvonalúnak tartotta. Hiányolta viszont az őskor, a népvándorlás- és honfoglaláskor bemutatását. A propaganda terén is előrehaladás történt, de Aquincumot - jelentőségére tekintettel - kiemelten kellene kezelni és propagálni. A bizottság megoldatlannak látta a köztéri műemlékek helyzetét. Az ezekkel kapcsolatos feladatokat a Múzeum nem tudja ellátni, ezért javasolta, hogy gondozásukat a Fővárosi Tanács oldja meg, társadalmi védelmüket pedig a Hazafias Népfront szervezze meg. A felülvizsgáló bizottság végül javaslatokat tett. A főigazgató hatáskörében megoldható feladatként jelölte meg a szakmai viták rendszeresítését, az eszmei-politikai továbbképzést, a személyi kérdések rendezésével az elhanyagolt korszakok (népvándorlás- és honfoglaláskor) kutatásának elősegítését, a 15 Gerevich László a BTM szervezése és vezetése terén végzett munkájáért Kossuth-díjat kapott. 16 A felügyeleti vizsgálat dokumentumait 1. BTM A ltsz.: M. 29183. tudományos haladást gátló „monopolisztikus törekvések" megakadályozását. A Fővárosi Tanács illetékességi körébe tartozó tennivalóként javasolta: a szervezeti problémák megoldása érdekében a Múzeum egy épületben való elhelyezését (Úri utcai volt klarissza-kolostor épülete), addig pedig a működéshez szükséges hiányzó eszközök, berendezések biztosítását. Javasolta továbbá a tervszerű ásatásokra fordítható pénzügyi keret növelését, helyettes főigazgató kinevezését, legújabbkori történész alkalmazását, a köztéri romok helyzetének rendezését, az Aquincumi Múzeum idegenforgalmi szempontú fejlesztését, a fővárosi műemlékvédelem megszervezését. 16 A javaslatok végrehajtásáról 1961-ben kellett beszámolni a főhatóságnak. A felügyeleti vizsgálat egyik legfőbb megállapítása, egy központi épület biztosítása, 1959 őszén a budavári palotában történő elhelyezés tervével, reális lehetőség lett. Júliusban eldőlt, hogy a palota épületeibe művelődési intézmények költöznek. A BTM azonban csak a déli szárnyat kapta meg, amely a Múzeum összes osztályának elhelyezésére nem elegendő. Gerevich László főigazgató a Fővárosi Tanácshoz 1959 őszén írt felterjesztésében kifejtette, hogy ott nem lehetséges az egységes, nagy várostörténeti kiállítás megrendezése, ehelyett csak régészeti kiállítást tervezhetnek és a legújabbkornak csupán jelzésére lesz mód. Az e kor teljes anyagát bemutató tárlat továbbra is a kiscelli kastélyban marad. A palotába, tekintettel a középkori maradványokra, a Vármúzeum költözik. A pincében a középkori palota emlékei lesznek láthatók, a földszinten az őskori, a népvándorláskori, római kori kiállítás, továbbá a fotó- és fémrestaurátormühely, az első emeleten a középkori, a törökkori és esetleg az újkori tárlat, valamint a kerámia restaurátorműhely kerül elhelyezésre. A második emeleten a munkaszobákat és a központi igazgatási részlegeket, így a főigazgatóságot, a Gazdasági Hivatalt, a párt- és szakszervezeti helyiséget kell kialakítani. A padlástérben lehetnek a gyűjteményi raktárak. 17 Ez a koncepció a megvalósulásig - mint a későbbiekben látni fogjuk - többször módosult. Az 1959-es esztendő fontos eseménye volt még a Fővárosi Tanács december 18-i ülésén hozott, művészetpártoló szándékátjelző, 165. sz. határozata, amelyben elrendelte a Múzeumban a Fővárosi Képzőművészeti Gyűjtemény kialakítását. A műtárgyvásárlásra évi 300.000 Ft-ot biztosított, és első17 BTM A Ki. 343/2/1959. okt. 28. Az 1960-ban hozott határozat szerint a BTM az 1. Úri utca 49.- Országház utca 28. sz. alatti volt klarissza kolostor épületében használt helyiségeit a palotába költözésig használhatja. BTM A Ki. 173/1960. márc. 7.
