K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A MMOK irányítása alatt ( 1949-1953)

36. kép. A palota gótikus termének feltárása. 1952. szítésénck módszerét is.

90 A Forradalmi Költök Múzeuma kialakításának fontosságát a Szovjetunió példájával látják igazoltnak, ahol tapasztalják „a nagy forradalmi egyéniségek köztudatba vetítésének hatalmas nevelő szerepét."

91 Leggyakrabban a szovjet kutatási módszerek és eredmények tanulmányozását és alkalmazását tűzték ki célul minden tudományágban, a régészettől a modem képzőművészetig, a gyűjtéstől a kiállításig. Néhány idézet ennek illusztrálására: „A Régészeti Intézet ... az őskori társadalmak és a népvándorlás korában megjelenő lovaspásztor népek régészeti hagyatékát gyűjti össze és dolgozza fel a szovjet-orosz régészeti tudomány példamutató módszerei alkalmazásával."

1

'

2 „Csakis az új módszerekkel kiásott, a szovjet tanulságok alapján kiértékelt emlékanyag alkalmas egyedül arra, hogy a középkori Magyarország anyagi kultúráját, az osztálykultúrát és az alépítmény technikai fejlődését bemutassa." A tervezett kiállítás „megjelenítené Budapest történetének fejlődési korszakait a történelmi materializmus alapján ... Ezt a gyökeresen új szempontot a szovjet tapasztalatok alapján látjuk megoldhatónak".

93 Az 1950 szeptemberében megtartott második múzeumvezetői értekezlet fontos témája volt a múzeumi terület ideológiai helyzete. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium véleményét a tudományos főosztály vezetőjének, Szabolcska Ferencnek a konferenciához írt levele tartalmazta. Ebben megállapította, hogy az 1950. év „mérföldjelző", amikor a múzeumügy „évtizedes tespedés, egy tudatosan káros művelődéspolitikai elnyomottság és félretétel, később pedig, még a felszabadulás után is hatásaiban oly káros huzavonák és bizonytalanságok után rohamos fejlődésnek indult." Különösen az utolsó hónapok hoztak a múzeumügy területén igen jelentős fejlődést. Ezt elősegítette „az állami élet irányítása, a MDP részéről elhangzott bírálat és program", amely hangsúlyozta, hogy a kulturális terület „a gazdasági vonallal szemben meg nem engedhető lemaradásban van." A Minisztérium és a MMOK irányító szerepének megerősödése a fejlődést segíti elő. A múzeumokban „a további fejlődés legfőbb záloga a sohasem lankadó, öntudatos szocialista munka és a közös, építő segítés." Követelmény a szellemi, a múzeumi vonalon is, hogy nemcsak el kell érni, hanem felül is kell múlni a kapitalista országok termelékenységét. Szabolcska hangsúlyozta: „A további javulás örvendetes biztosítéka, hogy a bírálat és önbírálat kommunista módszere időnként sok javítanivalót felszínre hoz, és hogy a bírálatokhoz általában jól viszonyul a MMOK is és az egyes múzeumok is." Elmarasztalta a MMOK-ot azért, hogy a kelleténél kevesebbet tett a szovjet muzeológia eredményeinek, valamint a többi népi demokratikus országban folyó muzeológiai tevékenység megismertetése terén. Figyelmeztette a múzeumi dolgozókat, hogy „az ideológiában, elméletben való állandó, egyre nagyobb elmélyedés a legfontosabb súlypont ... ezen a téren van éppen ebben a szektorban lemaradás, és éppen ezt a területet jelölték meg a hivatalos fórumok az előttünk álló év első és legfontosabb feladatának." „A marxista-leninista műveltség mélyítésével" a múzeumügy fejlődését szolgálják, amely része a szocialista művelődéspolitikának, „a művelődéspolitikán keresztül szolgálják Feljegyzés a Tretyakov Galéria igazgatójának beszámolójáról, ,): BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 139/1950. a tervkészítés módjáról. BTM A KMi. 1950. márc. 3. 93 BTM A KOi. 1950. BTM A KOi. 1950. júl. 18.