K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A MMOK irányítása alatt ( 1949-1953)

a politikát, a béketábor politikáját, melynek élén dicső és nagy mintaképünk, a Szovjetunió áll." Ezért igen fontos a MMOK által indított ideológiai képzés. Hozzászólásában Pogány Ö. Gábor hangsúlyozta, hogy a Minisztérium és a MMOK mellett a MTA és MDP Agitációs és Propaganda Osztálya is figyelemmel kíséri azt, hogy „milyen mértékben, milyen ütemben történik a marxizmus-leninizmus tanításainak elsajátítása a muzeológia területén, és mennyiben tudjuk ezeknek az elsajátított tanításoknak az alkalmazását is láthatóvá tenni múzeumi munkánkban."

94 A MMOK a többéves ideológiai képzést úgy tervezte, hogy az első 10 hónap során a marxizmusleninizmus alaptéziseit a résztvevők egyénileg tanulmányozzák. Ez idő alatt 6 hetenként egy alkalommal egész napos konferenciát tartanak, amelyen előadás formájában ismertetik a következő 6 hét anyagát, majd 20 fős csoportokban egy-egy vezető irányításával értékelik, megvitatják az addig megtanultakat. A MMOK körlevélben szólított fel a minél nagyobb, önkéntes részvételre, mivel „a szakmai fejlődésük előfeltétele a marxizmus-leninizmus elméletének megismerése és elsajátítása." A Fővárosi Múzeum részéről a képzésre 12 fő részvételét jelezték.

95 A MMOK a konzultációkkal, közös tanulással segített egyéni tanulás alkalmazásával az SzKP és Sztálin által megjelölt módszert tekintette követendőnek. A tanulás megkönnyítésére a résztvevőknek megküldte a MDP Központi Vezetősége és Propaganda Osztálya módszertani tájékoztatóit. Úgy tervezték, hogy az alapok elsajátítása után gyorsított ütemű további oktatással folytatják a képzést. Még 1950 őszén 1 hónapos bennlakásos tanfolyamot szerveztek 45 muzeológus számára, amellyel a cél: „gyorsított ütemben neveljük szocialista tudósokká kádereinket."

96 A MMOK véleménye szerint a marxizmus-leninizmus tanulmányozása eredményeként „múzeumi viszonylatban is egyre inkább érvényesülni fog a pártszerüség, a szocialista munka stílusa, a bolsevik munkastílus", és a muzeológusok „a marxizmus-leninizmus elméletének megismerése nyomán még elszántabb harcosai lesznek a békének ,.."

97 Ortutay Gyula a második múzeumvezetői értekezleten a párt szerepét hangsúlyozva jelentette ki: „jó munkát, helyes munkát csak a MDP útmutatásával, a MDP mögé felzárkózva, a lenini-sztálini tanítást 37. kép. Gerevich László, a palota feltárását irányító igazgató és Pogány Ö. Gábor. 1950-es évek eleje. követve tudnak végezni. Ha így dolgoznak, jól dolgoznak."

98 Az ideológia, a politika mind nagyobb szerepe mutatkozott meg abban is, hogy Sztálin születésnapja mellett egyre több alkalommal kellett munkafelajánlást tenni. Hogy az előző éviek nem egészen feleltek meg az elvárásoknak, tanúsítja egy feljegyzés megállapítása: „A fővárosi múzeumoknál létrejött helytelen sztálini munkafelajánlás tanulságait levonva valóban különböztessük meg végre a terv szempontjából elvégzendő munkát és a többteljesítményt."

99 Az április 4-re, a felszabadulás ünnepére tett felajánlások többsége a tervmunkán felül vállalt szakmai feladatok elvégzését tűzte ki, de számos más felajánlásról is tudunk. Néhány példa: kollektív munka megszervezése, a restaurátortanfolyamon megtanultak továbbadása a többi dolgozónak, a fizikai dolgozók szakmai továbbképzése, a dolgozók részére orosz nyelvtanfolyam vezetése, az írástudatlan ásatási munkás megtanítása az írásolvasásra, az ásatási munkamódszerek átadása, az ásatással kapcsolatos tudományos munka ismertetése a helyszínen a dolgozókkal, a munkafegyelem megszilárdítása, a kiállítási termek tatarozása, a közvagyonnal való takarékosság, Rákosi arcképének megfestése, augusztus 20-ra Lenin és Sztálin gipsz reliefjének elkészítése.

100 A május l-re tett munkafelajánlások között találunk ma már komikusan hangzókat is. Pl.: két ásatási munkás vállalja, „amellett, hogy ugyanannyi földet termelnek ki, mint amennyit eddig, a minőséget fogják emelni, vagyis a 94 A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának második múzeumvezetői értekezlete, 1950. szept. 18-21. Bp. 1950. 118-124. 95 BTM A ROi. Aquincumi Múzeum 249/1950. aug. 29., Régészeti és Ásatási Intézet 250/1950. szept. 26., BTM A KOi. 180/1950. aug. 29. 96 A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának második múzeumvezetői értekezlete, 1950. szept. 18-21. Bp. 1950. 124126.; KAPOSVÁRI, 1995. 27-28. Ugyancsak résztvevőként emlékezik vissza erre Sólymos Ede: SÓLYMOS, 1966. 97 A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának második múzeumvezetői értekezlete, 1950. szept. 18-21. Bp. 1950. 138. ,R Lm. 145. 99 BTM A KMi. 1950. márc. 3. 100 BTM A ROi. Aquincumi Múzeum 106/1950. ápr. 5„ BTM A KMi. 1950.