K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A MMOK irányítása alatt ( 1949-1953)

állítás szükségességét így magyarázták: „A szocializmust építő társadalmunk magasabbrendűségét, történelmi szükségességét csak a fejlődés összefüggő, egységes keretében tudjuk meggyőzően bemutatni. A társadalmak bomlásánál kiélesedő osztályharcot, a magasabb formában való átmenet törvényszerűségét csak az egymást követő korszakok összefüggő bemutatása tudja érzékeltetni."

78 „Az őskortól napjainkig terjedő városfejlődésnek a dialektikus materializmus világánál, az élen járó marxilenini történelemszemlélet módszerével való bemutatása megdönthetetlen bizonyítékul szolgálna épülő társadalmi rendszerünk magasabbrendüsége mellett."

79 A Szentháromság utcai épület újjáépítését a következőképpen indokolták: „csak az így felépített múzeumban tudjuk a dolgozók tömegei elé vinni az új, helyes ideológiai beállítással felállított és a történelmi materializmust dokumentáló kiállításunkat."

X() Az éves tervben az új kiállítással kapcsolatosan kifejtik az osztályharc bemutatásának szándékát is: a kiállítás „alkalmas volna arra, hogy bemutassa az anyagi műveltség fejlődését, az egyes társadalmi osztályok kultúráját és a társadalmi harcot is dokumentálná a tárgyi emlékeken keresztül." A további kutatásokhoz a könyvtár fejlesztése és „ideológiai kiegészítése" szükséges.

81 Az öt éves tervben az Aquincumi Múzeum kiállításának felújítását így indokolták: „A kiállítás szegénységén javítanunk kell és a történelmi materializmus elvein tovább kell fejlesztenünk", az intézmény az emlékek bemutatásával kiveszi részét a tömegek ideológiai neveléséből.

82 A Petőfi Múzeum bővítésének magyarázata: „A Forradalmi Költők Múzeuma megalakulásának fontosságát a dolgozó tömegek ideológiai nevelése, öntudatosítása szempontjából szükségtelen hangsúlyoznunk."

83 Az ásatási tervek indoklásában is érvként jelenik meg a különböző társadalmi rétegek, különösen az elnyomott dolgozó rétegek emlékeinek kutatása, ennek alapján, a marxizmus-leninizmus módszereinek alkalmazásával a különböző korok embere, főleg a kizsákmányoltak mindennapi életének, osztályharcainak a bemutatása.

84 Néhány jellemző idézet: „A múlt műemlékei, melyeket kiásunk, megfelelő magyarázatokkal a történelmi materializmus ... tanításait mutatják be. Az ásatásoknál előkerült leletanyag földolgozva, kiállításokon bemutatva ... ugyancsak a történelmi materializmus megismerésének és elmélyítésének céljait szolgálja 7S BTM A KOi. 1950. jan. 28. 79 BTM A KMi. 147/1950. júl. 24. 8

" BTM A KOi. 1950., 121/1950. aug. 19. 51 BTM A KOi. 1950. jan. 23. 52 BTM A KOi. 1950., jún. 28., júl. 18. 83 BTM A KOi. 1950. júl. 18. 84 BTM A ROi. Aquincumi Múzeum 121/1950. ápr. 28., Régészeti ... A középkori városban ... az osztályharc legélesebb formái mutatkoznak meg. Ezt az osztályharcot és az osztályok elkülönülését az anyagi emlékek is kifejezik. A múlt középkori ásatásai a leletek közül csak a magas művészi értékű emlékeket becsülték meg ... Figyelmünket és megbecsülésünket most különös mértékben a legegyszerűbb emlékekre kell irányítanunk, mely nem az uralkodó osztályok kultúráját fejezi ki."

85 A párt irányító szerepét a múzeumi területen a munkatervek és jelentések is hangsúlyozzák. „A MDP Központi Vezetőségének határozata tudományos intézményeink számára kijelölte azokat a feladatokat, amelyeket az osztályharc sikeres megvívásában vállalniok kell. Ezeknek a feladatoknak sikeres teljesítéséhez a Fővárosi Múzeumok erőteljesebb fejlesztése, munkásságuknak felerősítése szükséges"

86- olvashatjuk egy fejlesztési tervezetben. Az egyik jelentés szerint: „a MDP irányítása és segítsége a tudományos munka területén is lehetővé tette a szabad és tervszerű tudományos kutatást ... A pártszervezet a munkáskáderek segítségével éberen vigyáz a munka eredményességére ... Az ásatásoknak anyagi fedezetét ugyancsak a párt segítségével kapjuk meg ... A párt kulturális irányítása hívta fel a figyelmet a vándorkiállítások rendezésére." A párt segítségével vált lehetővé 1945 óta a Múzeum épületeinek újjáépítése.

87 A Régészeti és Ásatási Intézet a párt útmutatását követve feladatának tartotta, hogy „az Intézet tudományos munkásságát még fokozottabb mértékben a klerikális reakció elleni harc s ezzel kapcsolatban a marxista-leninista ideológiának a tudomány területén való érvényesülésének szolgálatába" állítsa.

88 Az Aquincumi Múzeum - munkaterve szerint - a „klerikális reakció elleni harc jegyében" a szakvezetéseket fokozottabban akarja alapozni a történelmi materializmus tételeire: „kihangsúlyozzuk a rabszolgatársadalom ellentmondásait, a görög-római istenségeknek és vallási kultuszoknak befolyását a népre, összehasonlítjuk a régi klerikalizmussal és a mai klerikális reakcióval. Különös hangsúlyozást érdemel az ókori, a kapitalista és a szocialista fejlődés összehasonlítása." - olvassuk.

89 A pártirányítás követelményeinek megfelelően szerepel a tervekben a szovjet kutatási módszerek tanulmányozása és alkalmazása. Példának állították a szovjet múzeumok tervkéés Ásatási Intézet 178/1950. máj. 26., BTM A KOi. 1950. júl. 18., 26.; Ásatások Albertfalván. MII 1951. 111. 39-42. 83 BTM A KOi. 1950. «" BTM A KOi. 121/1950. aug. 19. *

7 BTM A KOi. 1950. 88 BTM A ROi. Régészeti és Ásatási Intézet 199/1950. jún. 21. 89 BTM A KOi. 1950. jún. 21.