K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

III. A MÚZEUM TEVÉKENYSÉGE 1947-TŐL 1956-IG - A MMOK irányítása alatt ( 1949-1953)

35. kép. A középkori királyi palota feltárása. 1951. cosokká neveli." A múzeumok két funkciójának, a tudományos és a népnevelő szerepének szervesen össze kell kapcsolódniuk. Radvánszky Rózsa, a MMOK Személyzeti Osztályának munkatársa

73 az akkori helyzetről még keményebben fogalmazott: „Megindult a kultúrforradalom, vagyis a kultúránk megtisztítása az idealista, polgári csökevényektől." Azért nem került erre előbb sor, mert a munkásosztálynak előbb gazdasági és politikai téren kellett megszilárdítania a hatalmát. A múzeumi terület most kezd az osztályharc fegyverévé válni. „A nacionalizmusnak és a kozmopolitizmusnak, az egész polgári filozófiának melegágya, oázisa ma még a muzeológia." A köznevelés területét már megtisztították az ellenségektől és azoktól, akik képtelenek voltak komoly kritika alá vonni működésüket. Kijelentette: „Felkészülhetnek a kartársak arra, hogy ha nem hajtják végre saját területükön tudományuk átértékelését, ha nem gyakorolnak önkritikát, akkor hasonló következményeket várhatnak. Pártunk ma még nem nyúlt hozzá közvetlenül ilyen formában a muzeológia területéhez. Ma még van lehetőség arra, hogy elsajátítsák azt az ideológiát, amely alkalmassá teszi önöket arra, hogy átértékelhessék tudományukat." Ehhez tanulmányozni kell a marxizmust-leninizmust és a szovjet muzcológiát. Elősegítésére ideológiai továbbképző és orosz nyelvi tanfolyamokat indítanak.

74 A konferencia határozati javaslata tartalmazta a múzeumi terület marxi-lenini ideológia alapján való átértékelésének szándékát, a célt, hogy a szocializmust építő múzeumok ideológiával harcoló, nevelő intézményekké váljanak.

75 A párt által előírt, a MMOK által képviselt ideológiai vonalat a múzeumoknak érvényesíteniük kellett. A Fővárosi Múzeum terveiben, beszámoló jelentéseiben egyre szaporodtak az ideologikus bevezetések, magyarázatok. Az öt éves terv gazdasági fejlesztési terve így kezdődik: „A fővárosi múzeumok célkitűzése az, hogy nagy műtárgy anyagával dokumentálja a történelmi materializmus tanításait, ezt elmélyítse és kiállításain a dolgozók öntudatát, kulturális színvonalát emelje." Befejezése pedig így hangzik: „Az öt éves fejlesztési tervünkkel a dolgozók öntudatát, kulturális színvonalát emeljük, erősítjük a béketábort és hozzájárulunk a tudományos téren is folyó osztályharc sikeres megvalósításához, és ezáltal kivesszük részünket a szocializmus építéséből."

76 Egy jelentésben olvassuk: „Múzeumaink szakemberei a marxizmus-leninizmus szellemében értékelik ki anyagukat, történelmi és művészeti dokumentumok segítségével mutatják be a társadalmi formák fejlődését ,.."

77 A tervekben és a beszámoló jelentésekben szereplő feladatok indoklásai is jól mutatják az ideológiai elvárások teljesítését. Az öt éves tervben az őskortól kezdődő történeti ki73 Patay Pál visszaemlékezése szerint az akkor 25 év körüli Radvánszky Rózsa „szinte élet-halál ura volt a muzeológusok fölött." Hamarosan azonban eltávolíthatták, mert 1951 nyarán „már csak kötözőnővér volt egy vadnyugati környezetben lévő elsősegély bódéban" a dunapentelei ásatáson. PATAY, 1996. 28. 74 A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának első összmúzeumi konferenciája, 1950. ápr. 20-22. Bp. 1950. 1-11. 73 A korra, a személyi kultuszra jellemző módon a konferencia táviratot küldött Rákosi Mátyásnak, amely szerint a konferencia „forró szeretettel küldi üdvözleteit népünk nagy és bölcs vezérének, Rákosi Mátyásnak, és bejelenti csatlakozását a világ harcos békefrontjához." L. 74. j. ápr. 23. 7

" BTM A KOi. 135/1950. júl. 18. 77 BTM A KOi. 1950.