K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE 1935-TŐL 1946-IG - Horváth Henrik igazgatósága alatt (1935-1941)

II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE 1935-TŐL 1946-IG HORVÁTH HENRIK IGAZGATÓSÁGA ALATT (1935-1941) A Fővárosi Tanács Kuzsinszky Bálint lemondása után, 1935. február 1-töl Csánky Dénest a Fővárosi Képtár vezetőjét bízta meg a központi igazgatói teendők ellátásával. A városligeti történeti részleg és a Középkori Kőemléktár irányítására Horváth Henrik, az aquincumi ásatások és az általános régészeti ügyek intézésére Nagy Lajos kapott megbízást.

1 Csánky Dénes mindössze fél évig állt a múzeumi szervezet élén, mivel hamarosan kinevezték a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának. Távozása után is azonban külső szakértőként közreműködött a képzőművészeti tárgyak gyűjtésében, 1938-ban pedig a Képtár átrendezését irányította.

2 Rövid igazgatósága alatt legfontosabb esemény volt, hogy április l-jén Schmidt Miksa mübútorgyáros végrendelete révén a Fővárosi Múzeum megkapta a kiscelli kastélyt, az egykori trinitárius kolostor és templom épületét, ahova a Schmidt-hagyaték mellé később, végleges elhelyezést nyerve, beköltözhetett az újkori várostörténeti gyűjtemény.

3 Utalhatunk Kuzsinszky Bálint hajdani megérzésére, amely - a Múzeum és Könyvtárbizottság 1900. március 3-i alakuló ülésén tett jelentéséből is kitűnik „a székesfőváros ... a Múzeum helyéül legalább egy időre, ami azonban igen hosszú lehet, a városligeti 1885. évi kiállítási csarnokot jelölte ki"

4 - beigazolódott. Valóban hosszú idő telt el a gyűjtemény megfelelő elhelyezéséig. Ezen idő alatt a megoldásra több elképzelés is volt: a régi Piarista-ház, a volt Parlament /Sándor u./, az I. világháború után a Wenckheim- majd a Károlyipalota, később a Karácsonyi-palota, végül a kiscelli kastély.

5 Csánky Dénes távozása után, 1935. július 10-én Horváth Henrik kapott központi igazgatói megbízást, a Képtár vezetésére pedig Kopp Jenő. A 1 BFL. IV.1409.C. XIV.1512/1935., 260140/1935.; Kuzsinszky Bálint hagyatéka. BTM A ltsz.: H.261-79.; BTM A KOi ikt. sz. nélkül: 1935. jan. 24. Valószínűleg a múzeumi szervezet bővülésével is magyarázható, hogy - a rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint - 1933-tól a kiállítások látogatása már nem teljesen díjtalan. A Fővárosi Képtár látogatóinak általában 30%-a, a Középkori Kőemléktár esetében 2-10%-a, az Aquincumi Múzeumban pedig 2%-a fizetett belépődíjat. (Budapest Statisztikai Evkönyve, Magyar Statisztikai Évkönyv adatai alapján.) 2 BTM A KOi. 3/1935., 71/1935., BTM A KMi. ikt. sz. nélkül: 1936. jan. 17., 1938. ápr. 4. Csánky Dénessel kapcsolatban megjegyezzük: mint ismeretes, 1944-ben a nyilasokkal és a németekkel együttműködve részt vett a Szépművészeti Középkori Kőemléktárat és a Történeti Múzeumnak nevezett városligeti részleget továbbra is Horváth Henrik irányította. Horváth Henrik, Kuzsinszky Bálint tanítványa, 3 922. január 21-én került a Fővárosi Múzeumhoz, a városligeti részlegbe. 1888. április 3-án született a Brassó megyei Szászhcrmányban. A brassói gimnáziumban tanult, majd a lipcsei és a bécsi egyetemen művészettörténetet és régészetet hallgatott. Budapesten doktorált művészettörténetből, ókori régészetből és a keleti népek történetéből. Az első világháborút végigharcolta. A főváros Tanácsa Kuzsinszky Bálint javaslatára alkalmazta a Fővárosi Múzeumban. 1930-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárrá habilitálta, s 1937-ben az egyetem nyilvános rendkívüli tanára, majd a Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Tagja volt az Akadémia Régészeti Bizottságának, a Nemzetközi Központi Művészettörténeti Bizottság, valamint az Országos Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat választmányának, s levelező tagja volt a Német Régészeti Intézetnek. Gazdag, nemzetközi jelentőségű, művészettörténeti tudományos munkássága a középkortól a XIX. századig terjed. Szervezői tevékenységének legmaradandóbb eredménye az 1932-ben megnyílt, akkor az újkori történeti részleghez tartozó Középkori Kőemléktár, a mai Középkori Osztály elődje.

6 Központi igazgatósága elején, 1936. április 6-án, a Fővárosi Tanács a 261.49Esz. határozatában a Fővárosi Múzeum nevét Székesfővárosi Történeti Múzeumra változtatta, amelynek részlegei az Aquincumi Múzeum, a Középkori Kőemléktár, a Fővárosi Képtár és a költözés előtt álló városligeti újkori gyűjtemény.

7 Ugyancsak ez évben Nagy Lajos - a főváros területén a régészeti kutatások megszervezésére és elvégzésére - helyileg a Károlyi-palotában megalakította a Régészeti és Ásatási Intézetet, amely a múzeumi szervezet egyik osztályaként működött.

8 Múzeum legértékesebb műtárgyainak Németországba való elszállításában, amely tárgyak csak 1946-47-ben kerültek viszsza. Maga Csánky Dénes az NSZK-ban maradt. 3 SEENGER, 1964. 35.; Kiss É„ 1998. 4 BudRég 7 (1900) 164. 5 HORVÁTH, 1940. 10. 6 BTM A KMi. 1926. márc. 9., 1928. márc. 24., nov. 9., 1929. jan. 8., okt. 29., 1930. nov. 17. (A továbbiakra nézve megjegyezzük, hogy a csak dátummal jelzett iratoknak iktatószámuk nincs.) HORVÁTH, 1932. Horváth Henrik munkásságát részletcsen értékelte: GEREVICH T., 1941. 7 BTM A KMi. 1936. x A Régészeti és Ásatási Intézet történetét 1. NAGY T., 1964.