K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

II. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE 1935-TŐL 1946-IG - Horváth Henrik igazgatósága alatt (1935-1941)

1936-ban a városligeti részleget bezárták, hogy megkezdjék a költözés - amely 1941-ben fejeződött be - előkészítését. Előbb azonban tatarozni kellett az épületet, és a Schmidt-hagyatéknak a Múzeumba nem kerülő részét el kellett szállíttatni. Mindezt hosszasan hátráltatta a hagyatékhoz tartozó ingóságok - az örökös és a főváros közötti - megosztásának elhúzódása.

9 Az igazgató közlése szerint a költözés ezért bizonytalan időre halasztódik, amely miatt „a Múzeum ... szakemberek és közönség előtt, de még külföldi megítélésben is kényes és ferde megvilágításba került".

10 A Múzeum dolgozói mindenesetre készültek a költözésre. Úgy tervezték, hogy amíg erre sor kerül, rendbe hozzák, restaurálják a műtárgyakat, hogy az új helyen azonnal kiállíthatok legyenek. 1939 elejére a tárgyak nagy részét restaurálták.

11 Végre májusban a polgármester elrendelte, hogy a tanácsi XIII. ügyosztály az építkezési munkákról, a helyiségek átalakításáról „összegre való tekintet nélkül, zártkörű versenytárgyalás" útján gondoskodjon, a Múzeumtól előzetesen kikérendő szempontok, az idő előrehaladása, a kastély müemlékjellege miatt különös gondosságot igénylő munka figyelembevételével. Hangsúlyozta, hogy először az igazgatósági helyiségeket kell átalakítani, hogy „a költözés és az új berendezés munkája a helyszínről legyen irányítható és ellenőrizhető".

12 A berendezés terveinek elkészítésére kiírt zártkörű pályázat eredményeként Devecska Ferenc iparrajziskolai tanárt bízta meg a bútorok elkészítésével. Ezzel egy időben felkérte a kiscelli kastély építészettörténeti kutatására, az Entzenhoffer János építészre vonatkozó levéltári adatok összegyűjtésére dr. Fleischer Gyulát, a bécsimagyar kultúrintézetek főtitkárát, majd Brandtmayer (Bertalan) Vilmos bölcsészdoktorjelölt foglalkozik a kastély épületének történetével. A kutatások költségeit a polgánnester biztosította.

13 Elkészítette a kastély bútorainak tudományos szakleltárát is, amellyel Mihalik Sándort, az Iparművészeti Múzeum őrét bízta meg.

14 17. kép. Horváth Henrik központi igazgató (középen) és munkatársai (jobboldalán Virágh Antal) a Középkori Kőemléktár bejárata előtt. 1938. " BTM A KOi. 1939. jan. 21., márc. 6. A Schmidt Miksa hagyaték történetét, sorsát részletesen Rostás Péter dolgozta fel. ROSTÁS. 2001. 1,1 BTM A KOi. 1939. ápr. 19. 11 BTM A KOi. 1939. febr. 20., 22., márc. 20., júl. 14., 15. 12 BTM A KMi. 176/1939. máj. 15.; BFL: 1V.1420.C. 1938. IX. 6., XII. 12., 1939. V. 15. 13 BTM A KMi. 125/1939. máj. 6., 238/1939. jún. 5. 14 BTM A KOi. 241/1939. júl. 10.