K. Vég H Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Az alapítástól az ezredforduuóig (Monumenta Historica Budapestinensia 11. kötet Budapest, 2003)

I. A FŐVÁROSI MÚZEUM MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE KUZSINSZKY BÁLINT IGAZGATÓSÁGA ALATT, 1887-TŐL 1934-IG - Kuzsinszky igazgatóságának második szakasza (1921-1934)

meghallgatásra nem talált". Ezért kérte a Tanácsot, hozzon határozatot arról, hogy „a Fővárosi Múzeum más fővárosi hivatal vagy intézet őrizetébe a Tanács előzetes engedélye alapján, csak a raktárilag kezelt gyűjteményanyag várostörténeti jelentőséggel nem bíró tárgyait adhatja ki, a kiállított gyűjteményanyagból pedig ugyancsak a Tanács előzetes engedélyével csakis közérdekű kulturális célokra, kiállításokra, kongresszusokra, stb. kölcsönképpen szolgáltathat ki záros határidőre műtárgyakat".

183 A kérés ellenére azonban továbbra is sok műtárgyat vittek el dekoráció céljából. 1920 júliusában Csánky Dénes tett előterjesztést a Tanácshoz „a Múzeum részére nagyobb épület elfoglalása tárgyában". Indoklásként leírta azokat a feladatokat is, „amelyek a megfelelő helyiségekkel rendelkező, kellően megszervezett és a mainál nagyobb dotációt élvező s a főváros jelenlegi nagyságához és mozgalmas történelmi múltjához méltó Fővárosi Múzeumra várnak". Elsősorban tárgyalásokat tervez más állami múzeumokkal és társintézetekkel az ott lévő, a főváros múltjára vonatkozó műtárgyak, emlékek átadásáról, továbbá eljárás megindítását a magángyűjtők, főurak tulajdonában lévő ilyen emlékek megszerzésére. Megállapítja azonban, hogy jelenleg sem megfelelő helyiségek, sem megfelelően kiépített múzeumi szervezet, sem elegendő dotáció nem állnak rendelkezésre, és az általános politikai helyzet sem kedvez egy ilyen akció megindítására. Megvalósíthatóbb a hivatalokban őrzött muzeális értékű tárgyak összegyűjtése.

184 A Tanács a Fővárosi Múzeum épületgondjain ugyan nem segített, viszont 1920. november 11-én újjáalakította a Múzeumi Bizottságot. Elnöke: Sipőcz Jenő polgármester, helyettese: Buzáth János alpolgármester, hivatalból tagok: Lobmayer Jenő tanácsnok, Kuzsinszky Bálint, Csánky Dénes, rendes tagok: Fejérpataky László (a Nemzeti Múzeum főigazgatója), Jeszenszky Ferenc (közjegyző), Lázár Ferenc (közjegyző), Petrovics Elek (a Szépművészeti Múzeum igazgatója), Platthy György (ügyvéd), Usetty Ferenc (képviselő), Végh Gyula (az Iparművészeti Múzeum igazgatója).

185 Korábban 1910-ben, majd 1913-ban került sor a Múzeumi Bizottság újjáalakítására, Bárczy István polgármester elnökletével. A tagok között volt Wildner Ödön, Acsay Antal, Glück Frigyes, Kuzsinszky Bálint, Havass Rezső, Hauszmann Alajos (1913-ban helyette Lendl Adolf), Sigray Pál, Wagner Géza.

186 183 BTM A KMi. 254/1920. 184 L. 181. sz. jegyzet. 185 BTM A KMi. 329/1920., BFL. IV. 1407.b.. XIV.l 10/1913., 113775/1920. 186 BFL. IV. 1407.b., XIV. 110/1913., 40800/1910. Mivel az épület ill. helyiség probléma továbbra is megoldatlan maradt, 1921. március 18-án Schindelmann Ferenc újabb előterjesztést intézett a Tanácshoz. Ebben, hivatkozva az 1919. szeptember 18-i beadványára, ezt írta: „az előterjesztésemben részletezett, egyébként közismert bajok elhárítására nézve komolyabb intézkedés mind e mai napig nem történt ... mennyezetéről úgy csurog be a víz, hogy olykor dézsákkal vagyunk kénytelenek azt felfogni. Emellett az intézet gyüjteményanyaga az anyaépületet is beleszámítva öt helyen van helyszűke miatt szétszórva". Schindelmann kérte az egész gyüjteményanyag befogadására alkalmas épület sürgős kijelölését, „mert a nagybecsű gyűjteményanyagjelen elhelyezése mellett veszélyeztetve van, a raktáron összezsúfolva őrzött tárgyak szakszerű kezelése lehetetlenné vált, a gyüjteményanyag feldolgozása pedig leküzdhetetlen akadályokba ütközik". A Tanács azonban erre a beadványra sem intézkedett, 1925. december 10-én ráírták: „Egyelőre tárgytalan. Irattárba!"

187 KUZSINSZKY IGAZGATÓSÁGÁNAK MÁSODIK SZAKASZA (1921-1934) Az 192l-es esztendő - a Zichy Jenő Múzeum megnyitásával - ismét változást hozott a Fővárosi Múzeum vezetésében. Október 17-én a tanácsi XIV. ügyosztály a következő javaslatot tette: „Tekintettel arra, hogy dr. Kuzsinszky Bálint egyetemi tanár úr, a Fővárosi Múzeum megalakulása óta megbízott vezetőjének ezen megbízatása nem szűnt meg, azáltal, hogy az utolsó években lényegileg csupán az Aquincumi Múzeum vezetését látta el, az ügyosztály véleménye szerint a legmegfelelőbb megoldás az volna, ha Kuzsinszky Bálint dr. a székesfőváros múzeumainak további központi vezetése mellett a Fővárosi Múzeumnak tényleges vezetését átvenné". Az október 19-i, 123516. sz. tanácsi határozat szerint mivel a Tanács megbízta Csánky Dénest a fővárosi múzeumok szervezetétől függetlenné vált Zichy Jenő Múzeum vezetésével és ezzel egyidejűleg felmentette a Fővárosi Múzeum vezetése alól, az ügyosztály, valamint a Képzőművészeti és Múzeumi Bizottság javaslata alapján megbízza dr. Kuzsinszky Bálintot a Fővárosi Múzeum vezetésével, egyúttal a főváros múzeumainak felügyeletével és egységes irányításával. Az október 20-i, a polgármester által aláírt határozat felkéri Kuzsinszkyt, hogy a Fővárosi 187 BFL. IV. 1407.K, IX.3003/1921., 29640/1921.; BTM A KMi. 49/1921. A Fővárosi Múzeum tarthatatlan helyzetéről, annak külső és belső okairól a „Nyugat" c. folyóiratban is megjelent egy elemzés Turcsányi Elek tollából. TURCSÁNYI, 1921.